JÉZUS A CSALÁDBAN

Alapige: Mt 8,14-17

Amikor Jézus Péter házába ment, látta, hogy annak anyósa fekszik és lázas. Jézus megérintette a kezét és elhagyta az asszonyt a láz, az pedig felkelt, és szolgált neki. Amikor este lett, sok megszállottat vittek hozzá, ő pedig szóval űzte ki a tisztátalan lelkeket, és minden beteget meggyógyított, hogy beteljesedjenek az Ézsaiás próféta által mondottak: "Erőtlenségünket ő vette el, és betegségeinket ő hordozta."

Imádkozzunk!

Magasztalunk téged Úr Jézus Krisztus, mert te önként vállaltad mindazt, amiről az ószövetségi prófécia szólt. Áldunk, hogy te nemcsak a bűntől, de a betegségtől is megszabadítottad a tieid, minket, bűnösöket. Magasztalunk, hogy a te szabadításod teljes lett megváltó műveddel. Arra kérünk, hogy most is, amikor itt vagyunk a te jelenlétedben, a gyülekezet közösségében, ennek a te szabadításodnak a fényében tudjuk hallgatni a te igéd. Munkálkodjon bennünk is, hogy ezután rajtunk keresztül is.

Könyörülj meg rajtunk, hadd tudjunk lelkileg felszabadulni, a gyászolók hadd tapasztalják meg a te vigasztaló erődet, akik elkeseredettek, mert valami nem úgy sikerült, ahogy szerették volna, hadd tudjanak beléd kapaszkodni, várni megoldásaidat. Kérjük Urunk, hogy ne csak saját életünkben, hanem hazamenve innen, szeretteink között is hadd tapasztalhassuk meg milyen a te megtartó kegyelmed ereje. Kérünk, könyörülj rajtunk, hiszen egyedül a te kegyelemed erejében bízhatunk most is.

Köszönjük, hogy te ígérted a bocsánatot, a szabadítást. Ennek az ígéretednek a fényében imádkozunk most hozzád. Mindannyiunkat szólíts meg személyesen Szentlelked által.

Ámen.

Igehirdetés

Nekem még nincsen anyósom, ezért nem tudhatom milyen örömet jelent az, amikor valakinek megadatott, hogy társa szüleit is ismerhesse, esetlegesen, ha vannak problémák a családban, hogyan ad Jézus megoldásokat nehéz helyzetekben. Néhány fiatalabb és idősebb házaspárral az utóbbi hónapokban beszélgetve hallottam örömökről is és nehézségekről is abban a kérdésben, amikor valakinek együtt kell laknia az idősebb nemzedékhez tartozókkal. Én kisebb gyermekként tapasztaltam, hogyan élte meg édesanyám és édesapám apai nagyapám velünk létét három esztendőn át. A beszélgetésekből és saját tapasztalatból is, amikor ezt az igét olvastam napi csendességemben a héten, megragadott az Úr Jézus Krisztus nagysága, munkája, hatalma. Adja Isten, hogy mindazok, akik együtt élnek a családban a szó szoros értelmében is olyanokkal, akik nem az ő korosztályukhoz tartoznak - és itt legyen szó apósról, anyósról, szülőkről vagy nagyszülőkről -, hogyan élhetünk valóban békességben, szeretetben, ha nem ez lenne a jellemző.

Nézzük meg, ha Jézus ott van egy család életében, akkor miben mutatkozik meg az ő Úr volta, hogyan jelentkezik az ő hatalma a bajok idején, és ő mindezeken keresztül mi mindenre tudja felhasználni övéi életében még a legnagyobb bajokat is.

János evangélista írja le evangéliuma első részében, hogy Péter és testvére András Betsaida nevű kisvárosban éltek mielőtt az Úr Jézus elhívta őket, valószínűleg Péter akkor már házasemberként. A Szentírásból megtudjuk, hogy milyen lehetett Péter és a felesége szeretetkapcsolata, mennyire szerethették egymást. Erről Pál, az ő munkatársa a korinthusi gyülekezethez írt levelében ír, az 1Kor 9-ben: "Nincs-e arra jogunk, hogy keresztény feleségünket magunkkal hordozzuk, mint a többi apostolok is és az Úrnak atyjafiai és Kéfás?" Kéfás nevet kapta Péter, jelentése szikladarab, kő. Kiderül, hogy missziói útja során ő együtt utazott feleségével. Pünkösd után ugyanis az ő gyülekezetben végzett munkája igen sok időt, utazást igényelt és a házaséletük rovására ment volna, ha túl sok időt töltenek egyedül. A házaspárok életében az önmegtartóztatásról a Szentírás csak rövid ideig beszél, a kísértés miatt, de elsősorban a szeretet miatt. Ezért Péter együtt utazott a társával és valószínűleg együtt is szolgáltak. Az ő házastársi szeretetkapcsolatuk mindenképpen példa lehetett az első század keresztényeinek. Hála Istennek, hogy ez ma is így működhet.

Az Úr Jézus földi ittléte három esztendeje alatt azonban Péternek a Mesterét követve többször kellett távol maradnia otthonától. A kezdeti időben azonban még otthon maradhatott, de - mint kiderül a többi evangélistánál - ez már Kapernaumban történt. Az Úr Jézus galileai missziójának központja Kapernaum lett. Mivel az Úrnak nem volt saját otthona, nincs hová fejét lehajtania - erről olvashatunk a Mt 8,22-ben -, Péter házában lakott. Péter tehát az Úr Jézus követőjeként, elhívott tanítványaként családjával együtt költözött Kapernaumba és ott élt Jézussal együtt. Itt már mindenképpen az anyósa is együtt lakott velük. Az akkori családmodell szerint természetesnek számított az idősebb nemzedékekkel való együttélés. Ma, még keresztény családoknál is inkább végső megoldásként tartják lehetségesnek, és ha csak lehet, ilyenkor is időlegesnek. Hiszen olyan sok probléma adódhat abból, ha valakik együtt élnek az anyóssal, apóssal, de akár a szülőkkel. A házaspári szolgálatban nagyon gyakorlatias tanácsokat próbálnak erre vonatkozóan adni a fiatal pároknak. A Szentírásból arra vonatkozóan példákat kaphatunk, hogyan lehet Jézussal együtt jól csinálni a másik generációval való együttélést.

Számomra ismeretlen, hogy a testvérek közül kik élnek együtt idősebb nemzedék tagjaival. Lehetnek köztük fiatal párok, akik lakást, vagy házat építenek, és csak egy bizonyos időre költöztek össze. Előfordul, hogy hamar megözvegyül az édesanya, vagy édesapa és nehéz egyedül élnie, vagy túl nagy a lakása, vagy a háza és egyszerűbb összeköltözni. Ilyenkor az sem mindegy, hogy kié a ház. Ha unokák is vannak, az idősebb emberek a türelme mindig nehezebb nekik, mivel sokkal csendesebb időtöltésre van szükségük. Ezért már kisgyerekként tudhatjuk, hogy a nagyszülővel csak rövid ideig legyünk huncutkodva, mert egy idő után terhet jelenthetünk. Ha az idősödő családtag beteg lesz, az is nehéz lehet. Tapasztalatból tudom, hogy amikor a házaspár már idősebb, akkor nem könnyű nekik újra összeköltözni valakivel, akit már régen elhagytak. Idősödő emberek között könnyen adódhatnak súlyosabb problémák is.

Alapigénk nem mond semmit arról, hogy Péterék mi miatt költöztek össze, azt látjuk, hogy együtt éltek és mindenképpen bátorításként hangzik az első mondatban, gondolatban, hogy Péter nemcsak az anyósával élt egy házban, hanem az Úr Jézussal együtt. Ebben van a feloldása annak, akkor is, ha probléma adódhatott. Lehet mindenképpen békességben, szeretetben együtt élni a másik nemzedék tagjaival is. Szeretetteljes légkörben lehet lenni, mert Jézussal együtt lehet.

Jézussal együtt éltek Péterék, vele ettek, keltek, dolgoztak, aludtak. Az akkori lakásviszonyok szerint valószínűleg egy szobában, akkor ugyanis nem nagyon volt többszobás lakás egy halász ember számra. Nemcsak együtt éltek Péterék Jézussal, hanem - kiderül a leírásból -, Jézus miatt kellett egy fedél alatt élniük, hiszen Péter az Úr Jézust követően költözött el és telepedett le Kaperneumban. Bármi volt az oka anyósa odaköltözésének, elsősorban Jézus miatt állt elő az a helyzet.

Az is kiderül, hogy Jézus nem vendég volt, hanem ő volt az úr a háznál; Péter házában, családjában Jézus Krisztus volt az első. Ő végezte a cselekvést, ő az, aki intézkedik. Úgy élnek és laknak együtt, hogy az első helyen Jézus Krisztus van.

Ennek a gondolatnak a fényében engem is megkérdezett Isten igéjének az üzenete, amit szeretnék most továbbadni. Amikor ma a templomból hazamegyünk, akkor hova megyünk haza? Egy lakásba, egy házba, az én házamba, az én lakásomba, ahol mindenki más csak legfeljebb vendég lehet, vagy pedig olyan otthonba, amely valóban családi fészek, ahová az unokák is szívesen jönnek, ahova idős korban is örömmel tér vissza bárki? Ahol még az anyósom és az apósom is szeretetben jól érezheti magát, talán együtt is élünk velük? A válaszadásnál a kérdést mindig az dönti el, hogy ki az úr a háznál, a te házadban, a te lakásodban ki van az első helyen? Ez akkor is igaz, ha valaki vagy még, vagy már egyedülállóként él ott. Ez sem könnyű, de akkor is lehet családunk. Talán messzebb, vagy ha nincs senkink, akkor a gyülekezet közösségében lehet átélni emberi kapcsolatokat.

Miután választ adtunk a kérdésünkre, hogy a mi házunkban ki az úr, utána érdemes tovább kutatni a mai ige üzenete alapján, mert az látszik, hogy az Úr Jézus Úr volta ebben a családban éppen a baj idején mutatkozott meg. Péter anyósa lázas lett. Ebből az következik, hogy akik szeretetben élnek és nincs semmi probléma a családban, ott is betegség miatt bármikor adódhat baj. Jézus tanítványainál, barátainál is adódhat betegség, akár súlyos baj, még haláleset is. Csakhogy, ott van köztük Jézus és ez nagyon fontos.

Lukács evangélista, aki orvos is, megjegyzi, hogy az idősödő asszony betegsége súlyos magas láz volt, ez önmagában életveszélyt jelentett. De valószínűsíthető, hogy ez a magas láz valami még súlyosabb kórnak volt a tünete. Tudhatjuk, hogy abban az időben nem volt még kórház, mint manapság. És bizony néha hiába van kórház, sok orvos a beteg körül, van amikor az sem tud segíteni, mert a betegség nagyon nagy, és az orvos részéről is szomorú kimondani, hogy reménytelen eset, nem gyógyítható.

Az üzenet miatt azonban szeretném azt is aláhúzni, hogy a családi kapcsolatokban nem mindig a testi betegség okoz gondot, lehetnek lelki bajok is. Megtörhet, hogy a családtagom lelkiállapota, vagy az ő bűnös voltából fakadó nehéz természete, problémái, egész személyisége az, ami fárasztó tud lenni, ami miatt a családban lévő keresztény keseregni szokott. Lehet, hogy lehetetlennek is tűnik, hogy meg tud változni valaha is, s így egyre nehezebb együtt élni vele.

Jézus számára - elméletből tudjuk - azonban nincs lehetetlen. Ez ott szokott megmutatkozni, amikor eszünkbe jut, hogy akkor legalább imádkozom a másikért, vagy magamért. Lukács és Márk ezt az igei történetet úgy írja le, hogy amikor Jézus a házba ment, akkor azonnal odamentek hozzá Péterék és elmondták neki, hogy beteg a mama. Lukács azt a szót használja, hogy nemcsak szóltak felőle, hanem könyörögtek neki érte, fájdalmasan kérték őt. Imádkozni a leglehetetlenebb helyzetben is lehet. Ezt már magunk is megtapasztalhattuk személyesen. Máté azonban evangéliumában még sem ezt írja, hanem úgy vezeti be a történetet, hogy jön Jézus, nem szólnak neki semmit, hanem ő az, aki észreveszi, hogy Péter anyósa beteg és elkezd cselekedni. Máté ezt a bajt, ezt a súlyos problémát is Jézus szemszögéből mutatja be. A betegségről úgy értesülünk, mint valamiről, amit az Úr Jézus meglátott. Így a hangsúly nem a betegen van, nem Péterék nehéz helyzetén, hanem azon, hogy Jézus hogyan viszonyul ehhez, hiszen ott van, együtt élnek vele.

Hogyan mutatkozik meg az Úr Jézus személye, cselekvése egy ilyen helyzetben? Gondolhatunk arra, hogy Jób hitének is ez volt a nyitja és hatalmas ereje. Amikor elveszítette minden gyermekét, aztán beteg lett, szinte halálos beteg, akkor ő legelőször Istenre nézett, s csak ezt követően tekintett önmagára és súlyos bajára. Jób példája is azt igazolja, hogy a hívő ember, ha önmaga nagy bajokat hordoz, beteg, vagy a családjában vannak súlyos gondok, akkor mit kell tennie legelőször. Soha se a bajokra, az akadályokra tekintsünk, hanem először az Úrra! Jób leborult az Úr előtt, ahogy Isten elé leborul az őt imádó hívő ember, és úgy tekint önmagára. A mi családunkban, itt a gyülekezetben is, ha vannak problémák, jó lenne ha ez lenne az első mozdulata a kereszténynek; még a bajunkat is Jézusra vessük. Ha Jézussal együtt élünk a családban, akkor a bajok idején is úgy legyen.

Nézzük meg, hogy Jézus a családban hogyan tud segíteni. Tulajdonképpen a történet egyes mozzanatainak kiemelésével a szöveg önmagában beszél. Szeretném hangsúlyozni azonban, hogy amikor Máté ezt a történetet leírja akkor nem időrendi sorrendet használ, mint Márk és Lukács, hanem tematikus sorrendben írja le az eseményeket. A Hegyi beszéd után - melyben az Úr Jézus szavában való hatalmát igazolta - a 8. részben a tetteiben való hatalmát, képességeit írja le: meggyógyítja a leprást, egy szavával meggyógyítja a kapernaumi százados szolgáját, majd következik Péter anyósa esete és az egészet lezárja az ézsaiási próféciára való utalás.

Máté Jézusra koncentrál, így a Péter anyósa történetének leírásában is végig Jézuson van a hangsúly. Jézus éppen a zsinagógából jött haza, ahol nemcsak tanított, hanem gyógyított is. Máté leírásában az ezt megelőző két történetnél azt látjuk, hogy a gyógyítást kérték Jézustól. A leprás azt mondta: "Uram, ha akarod, megtisztíthatsz engem", a kapernaumi százados pedig így mondta: "Uram, nem vagyok méltó arra, hogy hajlékomba jöjj, hanem csak egy szót szólj, és meggyógyul a szolgám." Péter családjában nem kérték Jézustól a gyógyítást Máté leírása szerint. Az evangélista itt azt kívánta hangsúlyozni, amit Jézus csinált: "Amikor Jézus Péter házába ment, látta, hogy annak anyósa fekszik és lázas. Jézus megérintette a kezét és elhagyta az asszonyt a láz."

Emlékszem, hogy gyerekkoromban, amikor a családban valaki beteg volt, milyen érzés töltött el engem is, amikor a szobába belépett a falu doktora. Ha éppen én voltam beteg, akkor egyből meggyógyultnak éreztem magam, mert tudtam, hogy jelen van az, aki tud segíteni. Ez az orvos is azt csinálta, amit Jézus is akkor ott tett. Lukács nem véletlenül írja le, orvosként, hogy Jézus odaállt az ágy mellé, melléállt a betegnek, majd megérintette, mert meglátta, hogy segítségre van szükség.

Amikor esetleg baj van a családunkban akkor mindig fontos tudatosítani, nemcsak mi látjuk a bajt, és nemcsak mi tudatosítjuk, hogy valami nincs rendben, hanem Jézus is. Ha mi látjuk, akkor ő még inkább, ő nagyon jól tudja, mi van otthon, akár most is. Jól ismeri, ki az, akit nagyon nehéz elhordozni.

Hadd jegyezzem meg, hogy Jób esetében a felesége volt az, aki nagyon rossz családtagnak minősült. Ő mondta azt, hogy "átkozd meg az Istent és halj meg", mert ilyen állapotban vagy. Mert hol van az Isten, ha te így vagy?

A családi bajoknál fontos tudatosítani, hogy Jézus is tudja a bajt. Mivel látta, azért azonnal elkezdett cselekedni. Természetes, hogy a látottak és a hallottak alapján Jézus, mint orvos, gyógyító működésbe lép, nem elfordul a bajtól, odafordul a beteghez. Nem elfeledkezik az övéi családi bajairól, hanem hűségesen megemlékezik rólunk és gondoskodik. Máté itt azt a szót használja, hogy megérinti a beteget. A Mt 8 elején a leprás beteget is így megérintette, pedig az nem volt szabad. Csakhogy Jézus esetében ez az érintés mindig érzékelteti az ő könyörülő szeretetét, közösségvállalását a beteg személlyel, és azt, hogy ami Péternek és családjának gondot jelentett, az most már az ő gondja. Ő már kezelésbe vette a beteget. Megérinti a beteget, mert ez a betegség Jézust érinti.

A Zsidókhoz írt levél 4. részében olvashatjuk azt a kijelentést, hogy az Úr Jézus olyan főpapunk, aki meg tud indulni a mi gyarlóságainkon, nyomorúságainkon, aki hozzánk hasonlóan mindenekben megkísértetett úgy, hogy nem vétkezett. Ezért járulhat hozzá bizalommal bárki.

Ennél az érintésnél még kifejezőbb a felolvasott igeszakasz vége - miután sok beteg odament a házhoz, lelki és testi betegek egyaránt és Jézus meggyógyította, megszabadította őket -, amiben Máté azt mondja, hogy mindebben a prófécia beteljesülését láthatjuk. A prófécia, a szenvedő szolga próféciája, így szólt: "Ő vette el a mi erőtlenségünket, ő hordozta a mi betegségünket."

Hadd mondjam el, hogy mit is jelent ez. Először jelenti a könyörülő szeretetet, hogy őt nem hagyja hidegen, amikor az övéi testi, vagy lelki módon szenvednek. Nagyon jól tudja, mit jelent szenvedni, ezért veszi át. A másik gondolat, hogy úgy veszi magára, hogy önként vállalta a helyettes szenvedést, amit végül a kereszten kiteljesített.

A lekcióban felolvasott igerészben olvasható, hogy nemcsak testi, hanem a bűnnel kapcsolatos minden lelki gyógyítást is ezzel tett lehetővé. Ez az evangélium, hogy Jézust annyira érinti a betegség, mivel a bűneset óta van betegség, bűn a világban, hogy jött a prófécia ígérete szerint, nemcsak látja a bajt, hanem ezért jött a földre és ezért halt meg.

A mai ige története Péter családja bajai közepette hirdeti, hogy azért jött Jézus, hogy még az ő családjában se lehessen baj, még ha adódott is.

A mi családunkban is, ha van baj - akár testi, akár lelki -, azért jött Jézus, hogy elvehesse a betegséget, hogy elhordozza az erőtlenséget, hogy szabadítson még a bűntől is. Ugyanis a bajok és nehézségek a másik nemzedék tagjaival azért vannak, mert ők is bűnösek és nehéz természetűek. Ez az ige azt hirdeti, hogy ők is megváltozhatnak. De az is lehet, hogy előbb talán, mielőtt őket gyógyítaná, lehet, hogy Jézus először téged akar gyógyítani, mert ők talán még nem is ismerik a Megváltót, de te már igen. Ezért igaz, hogyha valaki egyedül hívő a családban, ott is lehet békesség. Akkor Jézus először minket gyógyít.

Pál azt mondta, hogy neki mindenre van ereje a Krisztusban, aki őt megerősíti. Az Úr Jézus a mi családi életünket is szeretné megerősíteni, szeretné a békességet és a szeretetet munkálni, és így lehet együtt élni akár az anyóssal, apóssal is szeretetben, békességben. Segítsen az Úr ebben bennünket, hogy a mi családi életünkre is jellemző lehessen: Jézussal élünk együtt, Jézusért. Így a bajok idején is tapasztalhatjuk, mit jelent, ha ő az Úr a háznál.

Imádkozzunk!

Téged magasztalunk Urunk, ha nemcsak mi, hanem az egész család itt van most a templomban. Köszönjük, hogy mindannyian téged szerethetünk. Téged magasztalunk azért is, ha mi már itt lehetünk, ha a többiek még nincsenek is itt. Áldunk, hogy a mai igehirdetés fényében bátorítasz az imádságra, a tűrésre, a szeretetre. Köszönjük, hogy te a családunkban is munkálkodsz rajtunk keresztül.

Imádkozunk azokért a családokért, ahol valóban nagy bajok vannak. Te adj ott megoldásokat, neked van hatalmad testileg is gyógyítani, és ahol lelki problémák vannak, valóban te teremts békességet, szeretetet. Köszönjük, hogy a te szavadban ma is van erő és hatalom, s a te tetteidet te igazolod a cselekedeteidben. Kérünk téged arra, hogy hadd tudjuk mi egymást is hordozni szeretetben. Itt a gyülekezet közösségében is hadd látszódjon az, hogy sok család vagyunk együtt.

Imádkozunk Urunk azokért, akik kórházban vannak, akik halálos betegség terhét hordozzák, kérünk, segítsd őket és a családtagjaikat.

Könyörülj meg rajtunk úgy is, mint nép, egy nemzet. Imádkozunk Urunk, hogy a választásokra készülve, hadd tudjunk hűségesen imádkozni továbbra is, mint ahogyan eddig is tettük. Kérünk, hogy a választásokig is te adj békességet a vezetőink között, hadd tudjon előre haladni a mi országunk. Gondoskodjál, kérünk, a határon túl élő magyarjainkról, szabj gátat minden gonosznak velük szemben, s őrizd meg őket a katasztrófáktól.

Add Urunk, hogy hadd lehessünk mi keresztények, a mi országunk, népünk javára. A magunk helyén hadd tudjuk betölteni azt a szeretetet, amellyel rajtunk keresztül munkálkodhatsz.

Ámen.