Uralkodj rajta!

 

Lekció: Ef 5,21-28

 

Alapige: 1Móz 4,5-7

“Kainra és az ő ajándékára nem tekintett Isten, miért is Kain haragra gerjedt, és fejét lecsüggesztette. És ezt mondta az Úr Kainnak: Miért gerjedtél haragra, és miért csüggeszted le a fejedet? Hiszen, ha jól cselekszel, emelt fővel járhatsz; ha pedig nem jól cselekszel, a bűn az ajtó előtt leselkedik, és reád van vágyódása, de te uralkodjál rajta.”

 


 

Imádkozzunk!

Kegyelmes Istenünk, hálásan köszönjük, hogy előtted borulhatunk le most így közösen ezen a csendes vasárnap reggelen. Köszönjük, hogy mindnyájunkat ismersz és pontosan tudod, mit hozunk ide a szívünkben. Köszönjük, hogy nálad készen van mindaz, amire szükségünk van. Köszönjük, hogy Jézus Krisztus érdeméért mindent nekünk akarsz ajándékozni.

Bocsásd meg, hogy sokszor csak az ajándékaid kellenek, de téged magadat nem keresünk, nem imádunk, nem engedelmeskedünk parancsaidnak. Bocsásd meg, hogy ezen a héten is olyan sokféleképpen megszegtük a te javunkat szolgáló parancsaidat. Bocsásd meg, ha ezt sokszor már észre sem vesszük, mert nem az a természetes, hogy akaratodat cselekedjük, hanem az, hogy sodródunk, vagy hallgatunk a bűn szavára.

Köszönjük, hogy mérhetetlen gyengédséggel szeretsz ennek ellenére is. Áldunk téged minden percért, amit veled tölthettünk ezen a héten. Köszönjük az imádság ajándékát. Dicsőítünk minden meghallgatott imádságért. Áldunk azért, mert többet adsz, mint amennyit kérünk.

Ezzel a reménységgel jövünk most is hozzád. Ajándékozz meg minket mindazzal, amit rajtad kívül senki más nem tud nekünk adni. Kérünk, adja a gyászolóknak igazi vigasztalást, a csüggedőknek megalapozott reménységet. Kérünk, adj mindnyájunknak erőt a terheinkhez, készséget arra, hogy egymás terheit is hordozzuk. Kérünk, adj nekünk bocsánatot és feloldozást, hogy ne kelljen a bűneink terhe alatt roskadoznunk. Add nekünk a te igéd világosságát. Világosíts meg minket a Szentlélek Istennel, hogy szépen tündököljék bennünk az evangélium.

Így beszélj velünk most ebben a csendben. Rajtunk pedig könyörülj, hogy az igének ne csak hallgatói, hanem megtartói lehessünk.

Ámen.

 


 

Igehirdetés

Időzzünk ma még egy alkalommal a VII. parancsolatnál. A “Ne paráználkodj!” isteni parancs megszegésének egyik leggyakoribb oka az, hogy nem tudunk vagy sokszor nem is akarunk uralkodni magunkon. Sok ember átengedi magát az ösztöneinek, és azoktól hajtatva cselekszik. Né-melyek mondják is mentegetőzve, magyarázkodva: ilyennek teremtett Isten, hiszen ebben közösek vagyunk az állatokkal. Ko-molyan így gondoljuk ezt?

Isten az állatoknál beprogramozta a nemi vágyat az ösztönéletükbe, és ennek megfelelően cselekszenek. Az embernek azonban értelmet, akaratot, döntési lehetőséget adott, hogy ennek megfelelően cselekedjék. Ha valaki valóban úgy gondolja, hogy az állatokhoz hasonlóan kell működnie a nemi vágynak a mi életünkben is, úgy annak csak azt mondhatom, hogy akkor viszont évente csak egyszer, néhány napig. Mert a legtöbb állatnál így működik, így van beprogramozva. A Bib-lia arról szól és a gyakorlat azt mutatja, hogy Isten minket másra teremtett. Ezért a mai igén keresztül így hangzik Isten bátorítása hozzánk: uralkodj magadon és az ösztöneiden!

Azért olvastam fel Kain életének ezt a szomorú epizódját, mert itt ő Ábellel együtt áldozatot mutatott be Istennek és közben úgy érezte, valami méltánytalanság érte. Ezért haragra lobbant. Dúlt-fúlt, bosszút tervezett, elégtételre vágyott. Isten azt mondja: hagyd ezt abba, mert ez nem megoldás. Nem ez a megoldás, hanem uralkodjál magadon és a bűnön. Ha jól cselekszel, nincs probléma, ha valami rosszat tettél, akkor meg végképp nem ez ad megoldást, mert akkor a bűn az ajtód előtt leselkedik és rád van vágyódása, de te uralkodjál rajta.

Szeretném megmondani itt az elején, hogy a Szentírás tanítása és mindannyiunk szomorú tapasztalata szerint képtelenek vagyunk magunkon és az ösztöneinken uralkodni. Egyetlen ember sem képes erre. Úgy igaz, ahogy az énekünk mond-ja: az én erőm kicsiny, a bűn erős nagyon. De így folytatódik: te tudsz s a-karsz segíteni, hát segíts bajomon! Isten parancsa érvényes: uralkodjál rajta! Ugyan-akkor mindannyiunknak tudnunk kell, hogy erre önmagunktól képtelenek vagyunk. Egyedül Jézus tud uralkodni a bűnön.

Aki azonban engedi, hogy Jézus Krisz-tus uralkodjék rajta, és valóságos Krisztus-uralom valósul meg az életében, annak győzelmes élete lesz. Az ilyen ember mindig teret enged Jézusnak. Enged neki – ezt jelenti engedelmeskedni a gyakorlatban. Félreállok az Ő útjából, amikor a magam indulatai, vágyai, ösztönei felülkerekednének, és érzem, hogy elragadnának – félreállok és azt mondom: Uram, Jézus, parancsolj előrefáradni. Átadom a terepet neked. Komolyan gondoltam, hogy te légy az én életem ura ebben a kérdésben. Cselekedjél, amit te jónak látsz. Az újjászületett embereknek a tapasztalata ez. A formálisan vallásos ember erről a lehetőségről nem tud, legfeljebb hallott róla, nem hiszi el. Aki valóban alárendelte az egész életét Jézusnak, és újra és újra azt akarja, hogy megvalósuljon Krisz-tus akarata az életében, az viszont – a-hogy a 84. zsoltár olyan szépen mondja: megy erőről erőre, segítségről segítségre.

Valahogy úgy történik ez a gyakorlatban, ahogy Pál apostol mondja: megsanyargatom a testemet és szolgává teszem, hogy míg másoknak prédikálok, magam nehogy alkalmatlanná váljak a küzdelemre. Vagy ahogy Péter apostol írja: mi eldöntöttünk, hogy nem emberek kívánsága, hanem Isten akarata szerint akarjuk eltölteni a testben hátralevő időt. Ehhez kell döntés, egy komoly elhatározás, és utána kell a hit; a hit a gyakorlatban azt jelenti, hogy valóságos közösség Krisztussal, és helyzetről-helyzetre engedelmeskedés Krisztusnak. A hit nem valami megfoghatatlan elvi dolog, az a gya-korlatban történik. Kész vagyok újra és újra önmagam ellen dönteni, ha szembeszegülök Krisztussal, és Krisztus mellett dönteni. Ezt egyszer elhatároztam, és utá-na elkezdem gyakorolni. Engedem, hogy az Ő uralma érvényesüljön az életemben.

Nos, akikben ez a döntés őszintén lét-rejött, azoknak szól mindaz, amit a következőkben szeretnék elmondani. A többieknek pedig az szól, hogy jöjjön létre ez a döntés, mert enélkül senki sem örökölheti az Isten országát, csak aki újonnan született. Oda csak Krisztussal együtt lehet belépni. – erről a Biblia világosan beszél.

Ha tehát Isten azt mondja: uralkodj magadon és a bűnön, akkor mit jelent ez most a VII. parancsolaton belül konkrétan? Öt dolgot szeretnék mondani.

1. Először is arra bátorít minket a Bib-lia, hogy uralkodj az érzéseiden. Olyan sok fiatal mondta már nekem, hogy a szerelem ellen nem lehet védekezni, mert az olyan, mint az árvíz. Jön, elragad, sodor magával, és tehetetlen vagyok.

Komolyan úgy gondoljuk, hogy a sze-relem természeti csapás? Isten azt ajándéknak adta, belerejtve sok-sok részajándékot is. A Biblia világos hierarchiáról ír. Azt mondja: az ember érzései felett úr az értelme. A hívő embernek az Istentől megvilágosított értelme. Az értelmünk felett úr a hitünk, az Istennel való közösségünk. Mert aki Jézusnak rendelte alá magát, az az érzésvilágát meg az értelmét is az Ő uralma alá hajtotta. Egy hívő ember életében ez a hierarchia érvényesül. Persze, hogy az érzéseim néha különös erővel mozdulnak meg, de felettük úr kell hogy maradjon az értelmem. Az értelmem meg engedelmeskedik Istennek, tehát afelett úr a hitem. Akinek nincs hite, annál is megmaradhat a józan ész, és még az is sokat segít, bár néha az érzelmek vulkánhamuja betemeti, és nem nagyon látszik meg emberek döntéseiben.

Az, hogy uralkodjál az érzéseiden azt jelenti, hogy ha valaki rádöbben arra, hogy egy alakuló kapcsolata nem Isten szerint való, akkor nem kell engednie, hogy az kifejlődjék. Abba lehet hagyni. Vagy ha már fülig szerelmes, és kicsit későn döbben rá, hogy ez az egész nem Istentől való, akkor ki lehet irtani magából ezt a szerelmet. Én tudom, hogy hány kilót fogy az ember ilyenkor, de megéri.

Tudniillik engedelmeskedni ezt jelen-ti. Ha valaki csakugyan nem emberek kívánsága – beleértve önmagát is, hanem Isten akarata szerint akarja eltölteni a testben hátralevő időt, akkor ott élesben megy a dolog. Akkor az ilyet is jelenthet. Elszórakoztam a dolgot, elrontottam valamit, későn eszmélek, de eszméltem ... Isten valamire rámutat. Könnyebb lett volna előbb azt mondani: nem, – vagy el sem kezdeni, – de ezen már túl vagyunk. Akkor most mondjam ki azt, hogy: nem. De ez borzasztóan nehéz. Az. De még mindig megmenti két ember boldogságát. Uralkodj az érzéseiden! Akinek az életében valóban úr Jézus, annak úr az érzelmei felett is. És ennek működnie kell.

2. Uralkodj a fantáziádon! A Fil 4,8-ban Pál hosszú felsorolást ad: amik csak igazak, amik csak tiszták, amik nemesek, azokról gondolkozzatok. Abba azért csak van valami beleszólásom, hogy min fogok gondolkozni. Abba nincs, hogy mi jut eszembe. Eszembe juthat bármi, de nem kell végiggondolni egy gondolatsort. Abba lehet hagyni. Itt van az ember felelőssége, és erre vonatkozik az, hogy uralkodj! Nem kell végiggondolni egy érzéki gondolatsort, ha azzal csak megnehezítem az egyébként is nehéz helyzetemet. Nem kell képzeletben végigjátszani egy közösülést, ha attól csak még nehezebb lesz az embernek a harca.

Sokszor Jézus keresztjére, az Ő töviskoronás fejére gondolok, amikor méltatlan gondolataim támadnak. Az ellen semmit sem tehetünk, hogy mi jut eszünkbe, de hogy mit csinálunk azzal, ami eszünkbe jutott, – ott kezdődik ez az uralkodás. Természetesen megint nem egyedül, hanem az előbb említett módon Jézussal.

3. Uralkodj a szemeden! A szemünk az a kapu, amin a leggyakrabban bejön az ördög, és a paráznasággal kapcsolatos kísértések a legtöbbször ott kezdődnek. De egyáltalán a kísértés...

Éváról azt olvassuk: nézte a tiltott fa gyümölcsét, aztán látta, hogy az milyen szép, és szakított belőle. Dávidról azt olvassuk: meglátta és nézegette a szomszéd ház udvarán fürdőző Betsabét, és ebből lett a házasságtörés, a gyilkosság, és az első gyermekük halála. Jób azt írja: szövetségre léptem szemeimmel, – és akkor megmondja, hogy hova és mire többé nem tekint. Ez megint azt jelenti a gyakorlatban – és ne haragudjatok, hogy ma egészen magyarul szeretnék beszélni és konkrétan –, hogy nem kell megállni az újságárusnál és nézegetni a pornó képeket, ha valakinek ez egyébként is problémája. Nem kell direkt szexfilmeket nézni annak, aki egyébként sem bír magával, és nehéz, ezt a parancsolatot meg-tartania. Uralkodjál, s te döntsd el, hová néz a szemed és mikor fordítod el, vagy mi az amiről tudod, hogy az eleve nem neked való – nem fogsz veszíteni vele, hogy valami olyat nem láttál meg. Isten ad ehhez az uralkodáshoz erőt.

4. Uralkodj magadon a kísértéshelyzetekben! József nem restellt kiszaladni Potifár feleségének a szobájából, és a feléje kinyújtott karjai közül. Ez volt a menekülés egyetlen útja. Ő eldöntötte magában, hogy az Isten ellen nem akar vétkezni. Pedig neki aztán igazán nagy kísértés lehetett.

Egyáltalán: kerülje az ember azokat a helyzeteket, amiről tudja, hogy ott nehéz lesz megállnia. Honnan kap ehhez erőt? Elsősorban Jézustól, de van itt egy olyan szempont, amire sokan nem figyelnek.

Ha valaki azokat a lehetőségeket, amik Isten törvényével ellenkeznek, eleve kizárja az eszköztárából, sokkal könnyebb megállnia egy-egy kritikus helyzetben. Mert a kísértés mindig a másik lehetőség. Ha valaki felszáll az autóbuszra, és nincs bérlete, akkor az egyik lehetőség: nyúl a zsebébe és lyukaszt egy jegyet. A másik lehetőség: elblicceli, és meg is magyarázza magának: Két megállóért, ezeknek... 70 Ft-ot? Félévente emelik már. És úgy érzi, teljesen igaza van. Ez a kísértés. Ha azonban valaki eleve kizárja ezt a lehetőséget, akkor így gondolkozik: buszon utazom, kilyukasztom a jegyet. – Ez az egy lehetőség marad Isten gyermekének, akkor sokkal könnyebb megállnia akkor is, ha a szeme körbe mozdul már, hogy nincs itt olyan ellenőrféle, tehát megtehetném, – itt abbahagyja, s nyúl a zsebbe, és lyukaszt. Ilyen harcokat naponta harcolnunk kell, már aki ezt harcolja. Van, akinek ez nem harc, hanem mindig a másik lehetőséggel él. De Isten azt kívánja az Ő gyermekeitől, és azt tanácsolja nekik, hogy csak egy lehetőségük legyen. Azt a másikat, ami ellenkezik Isten törvényével, eleve zárják ki.

Azt jelenti: eleve ki van zárva, hogy a házasságkötésünk előtt testi kapcsolatot kezdünk. Egy kritikus helyzetben ez nagy segítséget jelent, ha valaki ezt eleve kizárja. Miért kell kizárni? Mert ez Isten akarata. Mi nem emberek kívánsága, hanem Isten akarata szerint akarjuk eltölteni a testben hátralevő időt. Ebből az következik, hogy eleve ki van zárva, hogy o-lyan valakivel kezdjen el kapcsolatot valaki, aki házasember. Függetlenül attól, hogy jó a házassága, vagy nem jó. Isten igéje azt mondja: házassal nem! – s el sem kezdi, ki van zárva. Vagy ha baj van a házasságban: Eleve ki van zárva az, mint megoldás, hogy elválunk. Miért? Mert Isten igéje ezt mondja.

Ha vannak olyan pontok, ahol valakinek van bátorsága Isten igéjéhez kötni magát, sokkal könnyebben átlendül a holtpontokon, és ez neki nem létezik, ez szóba sem jöhet, sokkal könnyebben meg-találja a valóságos megoldást, az engedelmességnek az útját. Csak ehhez már kell ez az elszántság, amiről az elején szóltam, meg az, hogy újra és újra engedje Jézust érvényesülni a maga életében. Lehet, hogy emiatt megmosolyogják, sőt, biztos. Megjegyzéseket fog hallani, mert az a gondolkozás és magatartás nem korszerű. De tessék nekem megmondani: mikor volt az? Mózes idejében sem volt korszerű. Azért kellett annyit írnia róla a Szentírásnak. Jézus idejében sem volt korszerű. Pál apostol is küszködik azokkal, akik nem akarnak ennek engedelmeskedni. Ez annyira örök és érvényes isteni rend, hogy soha nem volt korszerű, és soha nem követte szívesen az Isten ellen lázadó ember.

Ma is megrémül mindenki attól – meg régebben is –, hogy ha egy bizonyos férfire vagy nőre igent mondtál, akkor ezzel az összes többire nemet mondtál. Márpedig aki ezt komolyan veszi, eleve győzött egy csomó lehetséges kísértésen, és adott esetben ez rövid idő alatt átlendíti az akadályokon, és segíti engedelmeskedni. Ezért nem fog kacérkodni sem-milyen módon még a gondolattal sem, és ezért nem is foglalkozik azzal, hogy mi lett volna, ha mégsem ő lesz a feleségem meg a férjem, hanem az a másik, aki most éppen kelleti magát, és aki éppen megtetszett. Ezt az elején elvágja és leállítja. Ez ki van zárva, ha tud uralkodni.

Az ilyen embereknek nem probléma az, ha meglát egy nőt, aki sokkal szebb, mint a felesége. Hát ez újság? Amikor elvettem, tudtam, hogy nem a legszebbet veszem el. Nem azért vettem el, mert ő a legszebb, hanem mert őt szerettem. S talán éppen ez a szeretet szépíti meg igazán, és tartja szépnek számomra egy életen át.

Hall egy társaságban egy sokkal műveltebb férfit, mint a férje. S akkor mi van...? Vannak nagyon sokan nálánál műveltebbek, de akkor is az a férje, és az is marad. S nem szereti kevésbé, mert látott egy nálánál gazdagabbat vagy csinosabbat vagy műveltebbet. Sőt együtt meg lehet beszélni: milyen szép volt az a nő, vagy milyen okos volt az a férfi, s ez nem zavarja a harmóniát.

Ezekben a dolgokban mutatkozik meg, milyen szabadságra emeli Isten azokat, akik merik kötni magukat az Ő világos igéjéhez.

5. Uralkodj a nemi kívánságon! Itt néhány kényes kérdést szeretnék érinteni. Miért ne kezdjenek testi kapcsolatot a fiatalok vagy kevésbé fiatalok a házasság előtt? Egyszer már ajánlottam egy könyvet a testvéreknek. Ebben többszáz oldalon olvashatunk választ arra, hogy “miért várj”...? (Kapható itt az iratterjesztésben is.) A közül a sok válasz közül most csak egyet-kettőt említek ízelítőnek.

Azért, mert nem az a házastársad. – De lehet, hogy összeházasodunk. – Lehet. De most még nem a házastársad, és ha elkezditek a testi kapcsolatot, korlátozzátok a szabad döntéseteket. Kényszerpályára kerül a kapcsolat – és hány kapcsolatot láttam már tönkremenni, vagy ha nem kívánatos terhesség lett belőle, hány kapcsolatot láttam emiatt szenvedéssé fajulni, hogy nem a rendelt időben éltek azzal, amit Isten adott. Nem tudtak várni. Uralkodjál! Persze ez csak közös megegyezéssel megy. Nem az óvszerek óvnak meg minket a bajtól, hanem az értelem, meg az együttes elhatározás. És egymást segítve győzhet két fiatal ezekben a nem könnyű helyzetekben, és ebben az egyáltalán nem könnyű harcban.

Tudom, hogy könnyű erről itt beszélni, és a Biblia igazságait mondani, de közben tisztában vagyok vele, hogy milyen kemény harc következik abból, ha valaki ezt komolyan veszi. De azzal is tisztában vagyok – és most már 35 éves lelkészi szolgálat alatt láttam –, hogy boldog házasság ezekből lesz. És akárhol lelép valaki arról az útról, amit Isten igéje nekünk kijelöl, annak mindig következménye van. A lelkigondozói munkánk felére csökkenne, ha Isten parancsait komolyan vennénk, és mernénk uralkodni magunkon és kivárnánk mindennek a rendelt idejét.

A másik kényes kérdés: mégis, meddig lehet elmenni? Hadd idézzek egy bölcs, idős lelkigondozót. Röviden ezt mondta: ne nyúljatok a gombokhoz és a zipzárakhoz! Nem kell elkezdeni vetkőztetni egymást. Addig lehet elmenni – vagy sokszor addig se. Magyarul ez a válasz. Ehhez azonban megint: uralkodnia kell az embernek magán.

A Biblia sehol sem mondja, hogy egymáson uralkodjunk. Kainnak is azt mondja itt az Úr: uralkodjál a bűnön!

Megint mondom: ezeket a csatákat e-gyüttes erővel lehet megnyerni. Mert meg-könnyítheti egymásnak a győzelmet két együttjáró ember – most az életkor nem számít –, vagy megnehezítheti. A nőkre jellemző hiba, hogy felingerlik a férfiakat, aztán otthagyják őket. A férfiakra meg az a büszkeség jellemző: tudja, hogy ő meddig mehet el. Aztán mindig túlmegy azon a határon, és ott már valóban tehetetlen. Legjobb, ha nem kezdi el. Isten igéje is ezt tanácsolja nekünk.

Szeretnék néhány szót őszintén szólni az önkielégítésről is, ami sokkal többeknek problémája, mint ahogy gondoljuk. Fiataloknak, házasoknak, házasság nélkül élőknek, időseknek... – mindenféle korosztályban és családi állapotban probléma.

A Biblia kifejezetten nem ír róla. Amit Ónán tett, akinek a neve után óná-niának nevezik, az egészen más, az nem önkielégítés volt. Az egy megszakított kö-zösülés volt, azért, mert ez az Ónán nem akarta vállalni az úgynevezett sógorházasságból fakadó kötelezettségeit.

Figyelemre méltó az, hogy sokaknak az önkielégítés után bűntudatuk van. Isten ilyen mélyen belevéste a lelkiismeretünkbe – függetlenül attól, hogy hívő vagy nem valaki –, hogy hol a helye a szexualitásnak. Ő azt a házasságba helyezte bele, és annak a házasságon kívül gyakorolt minden torz formája végső soron a VII. parancsolat megszegése. Az önkielégítés tehát a Biblia minősítése szerint: bűn, – de nem kell felnagyítani. Nem a bűnök bűne. Egy a bűnök közül, ami azt jelenti, hogy mivel nem a helyén van, mivel Isten előtt utálatos, ne tegyük. Ha meg mégis megtörtént, bízzunk abban, hogy Isten gazdag a kegyelemben és bővölködik a megbocsátásban. És ugyanúgy, mint a többi bűnünkre, hazugságokra, dicsekvésekre, mulasztásokra, bűnbá-nattal lehet bocsánatot kérni, s lehet továbbmenni, bűnbocsánatot nyerve a győzelmek felé.

Nyilvánvalóan nem helyes az, ha valakinél egymás után nagy gyakorisággal ismétlődik ugyanaz a bűn. A házasságára nézve sem helyes, mert megszokja az ilyen ember a gyors, mechanikus, leegyszerűsített kielégülést, és ez nem használ a házaséletnek. De ne nagyítsuk fel, és ne bagatellizáljuk. Olyan, mint a többi: lehet győzelmet aratni itt is. Ismerek olyanokat, akiket Isten megszabadított tő-le és nem küszködtek attól kezdve, hogy Jézussal közösségre léptek. Ismerek o-lyan hívőket, akiknek megmaradt ez a küzdelem, és vívták vagy vívják tovább, de éppen ők mondják el: ha kísértések idején akárcsak egy rövid kiáltással Jézust szólítják, szinte mint a mágnes, odaszippantja őket Jézus közelébe, és győzelmet ad a kísértésen. Ennél részletesebben most ezzel nem tudunk foglalkozni.

Azt mondja tehát az ige: uralkodjál! Ne a másikon, hanem magadon. Uralkodj az érzéseiden, mert Isten erre képesekké tett minket. Nem természeti csapás az, ha egy nagy érzelem elkapja az embert. Uralkodj a fantáziádon, mert lehetséges. Az, hogy mi jut eszedbe, nem a te dolgod, – az, hogy mit csinálsz vele és hogy gondolod végig, az igen. És itt Jézus ad győzelmet. Uralkodj a szemeiden, mert azokat is irányíthatod. Uralkodj magadon a kísértéshelyzetekben, és legyenek olyan dolgok, amiket eleve kizársz, amiket Isten rossznak ítél. És végül: uralkodj a nemi kívánságon, ami egyáltalán nem könnyű, de Isten megadhatja azt, hogy majd a helyén funkcionáljon, vagy ha arra nem lesz lehetőség, akkor győzelmet adjon. És az az energia, ami ezen keresztül áradt volna ki, találhat magának valami más, de Istentől elkészített nemes utat.

Végül még két megállapítást szeretnék tenni.

1. Egyetlen házasság sem marad jó magától. Ápolni kell. Valamennyi időt rá kell szánni. Meg kell tanulni a másikat ő-szintén tisztelni – ezt is olyan sokan nem értik, mikor erről beszélgetünk. Vagy sze-retem, vagy tisztelem. Hogy-hogy vagy vagy? Az együtt egymást erősíti. Őszintén érdeklődni iránta, megjegyezni amit már elmondott, komolyan venni őt. Mint-egy egymásban élni. Ez nem külön program, de mégis számon kell tartani és törődni kell vele.

Ha egy rövid mondatban kellene összefoglalni azt, amivel sok-sok házassági krízist el lehetne kerülni, azt mondanám: add meg a párodnak, amire szüksége van, és amit csak tőled kaphat meg. Akkor nem lesz a szívében keserűség, és nem másutt fogja keresni. Ha pedig elromlott valami a házasságban, azt ne tekintsük végzetesnek. Éppen a hívő ember tanulja meg azt, hogy lehet újra kezdeni, sőt lehet – nagyon sok ponton – újat kezdeni az életünkben Jézussal. A bajok esetén még inkább ki kell nyúlni egymás keze felé, és fogni kell egymás kezét – most a szó átvitt értelmében mondom –, és együtt fogni a minket vezető Jézus Krisztus kezét. És akkor nincs az a krízis, amin Ő győzelmesen át ne tudna vinni. Ez a boldog házasság titka.

2. Ugyanakkor józanul tudomásul kell vennünk, hogy nincs tökéletes házasság. Miért? Mert nincsenek tökéletes emberek. Sokkal többet rontott rajtunk a bűn, mint gondoljuk, és még hívő emberek sem képesek tökéletes egységre jutni egy-mással, zavartalan harmóniában élni, min-dig egyenletes vagy egyenletesen mélyü-lő közösségben szeretni egymást. Mert va-lamelyiknek lesznek olyan emlékei, élmé-nyei, ami a másiknak nem annyira fontos, vagy egyáltalán nem fontos, ami miatt más lesz a kedélyállapotuk, vagy akár másként is fognak dönteni. Ezeket a különbségeket tudomásul kell venni.

Egyetlen tökéletes kapcsolat létezik csak, a Jézus Krisztussal való hitbeli kapcsolat, de ez is csak az Ő oldaláról, mert Ő tökéletesen ismer minket, Ő mindenestől elfogadott, Ő feltétel nélkül szeret és megért minket, és Ő egy örökkévalóságra vállalt bennünket annak ellenére, hogy tudja, kik vagyunk. Erre azonban csak Ő képes, viszont éppen ebből a vele való kapcsolatból erősödhet a hívő ember, és ez pótolhatja a házasságnak a hiányait. Ez a kapcsolat tanít meg örülni annak, ami jó abban, és hálát adni érte. Ez ad erőt ahhoz, hogy békességgel hordozza az ember, ami hiányzik és ami nem pótolható, – mert mindenütt vannak ilyenek, – és nem azt követeli örökké, amiről kiderült, hogy nem pótolható. Igyekszik változtatni azon, amin lehet, és legfőképpen ő maga igyekszik változni mindig.

A bűnbánatra való fiatalos, rugalmas készség, a változásra való készség, az a-lapozza meg a házasság boldogságát. Ha valóban úgy akarja egymást szeretni két ember, ahogy Pál írja az Efézusi levélben: ahogyan Krisztus szerette az egy- házat, és önmagát adta érte. Ha ez vala-mennyire megvalósul, és igyekszik újra és újra komolyan venni az ember, akkor nehéz körülmények között is megalapoz-ta és fenntarthatja a házasság boldogságát. Ha ez hiányzik, akkor néha eszményi körülmények között is egymást követik a bajok.

Ápold a házasságodat, és ugyanak-kor védd a másikét – legfőképpen önmagadtól.

 


 

Imádkozzunk!

Jézus Krisztus, dicsőítünk téged azért, mert egyedül te vagy Úr, a te nevedre minden térd meghajol: mennyeieké, földieké és föld alatt valóké. Segíts el minket oda, hogy a mienk is őszintén meghajoljon, és engedjük, hogy érvényesüljön a te uralmad az életünkben, ezekben a nehéz kérdésekben is.

Megvalljuk bűnbánattal, hogy olyan sok csatát elveszítettünk. Oly sokszor csak az elhatározásig jutottunk el, vagy az sem volt őszinte bennünk. Olyan sokszor magunk szegődtünk titkon cinkosaivá a minket támadó kísértőnek. Olyan sokszor még neked is magyarázzuk a bizonyítványunkat, ahelyett, hogy engednénk, hogy uralmad érvényesüljön az életünkben.

Kérünk téged alázatosan, adj nekünk bocsánatot és teljes feloldozást minden e téren elkövetett bűnünkre. Engedd, hogy szoros, valóságos, hitbeli közösségre jussunk veled, és a te erőid, a te tisztaságod, a te uralmad valósuljon meg az életünkben.

Könyörgünk azokért, akiknek különösen nehéz harcaik vannak ezen a téren. Könyörgünk azokért, akik egyedül akarják megvívni azokat. Hadd jussanak el ők is hozzád!

Köszönjük, hogy minden egyéb gondunkat is tereád vethetjük, mert neked gondod van reánk. Köszönjük, hogy ismersz és szeretsz minket, s így, ahogy vagyunk, elfogadtál. Köszönjük, hogy meg tudsz tisztítani, és egyszer majd úgy állítasz magad elé, hogy semmi szeplő és sömörgőzés nem lesz a lelkünkön. Engedd, hogy egyre közelebb kerüljünk már most ehhez az állapothoz.

Ámen.