PASARÉTI PRÉDIKÁCIÓK

Pasarét, 2005. december 18.
(vasárnap)

Cseri Kálmán


LEGYETEK KÉSZEN!


Alapige: Mt 24,42-44

"Vigyázzatok tehát, mert nem tudjátok, hogy melyik órában jön el a ti Uratok!

Azt pedig jegyezzétek meg: ha tudná a ház ura, hogy melyik őrváltáskor jön a tolvaj, virrasztana, és nem hagyná betörni a házába. Ezért legyetek ti is készen, mert abban az órában jön el az Emberfia, amelyikben nem is gondoljátok!"


Imádkozzunk!

Mindenható Istenünk, dicsőítünk téged és valljuk, hogy egyedül te vagy Isten. Te teremtetted az eget és a földet és mindent, ami azokban van.

Köszönjük gondviselő szeretetedet, amivel hordoztál az elmúlt héten is. Köszönjük, hogy ismersz minket személy szerint, és nagyon szeretsz. Köszönjük, hogy azoknak, akik téged szeretnek, minden a javukat munkálja. Segíts ezt igazán hinnünk.

Megvalljuk, hogy sokféleképpen vétkeztünk ellened és egymás ellen. Isten, légy irgalmas nékünk, bűnösöknek!

Köszönjük, hogy gazdag vagy a kegyelemben és bővölködsz a megbocsátásban. Köszönjük, hogy Jézusra nézel, és Őérette rajtunk könyörülsz. Rászorulunk kegyelmedre. Köszönjük, hogy van szavad hozzánk.

Áldunk téged mindazért, amit eddig elvégeztél igéddel az életünkben. Alázatosan kérünk, szólj hozzánk kegyelmesen most is. Áraszd ki ránk Szentlelkedet. Ő tegye számunkra személyessé és meggyőzővé az igét. Segíts, hogy annak ne csak hallgatói, hanem megtartói legyünk.

Hadd legyen számunkra most igéd útmutatás, vigasztalás, bátorítás, leleplezés és feloldozás. Ajándékozz meg most a veled való találkozással. Jézus Krisztus érdeméért, kérünk.

Ámen.


Igehirdetés

Advent negyedik vasárnapján szeretettel köszöntöm a gyülekezetet, és minden kedves testvérünket, akik a rádión keresztül velünk együtt hallgatják most Isten igéjét. Nagy ajándék, hogy egy ilyen hangos, zajos vasárnapon Isten megengedi, hogy mint egy nagy család, együtt figyeljünk az Ő szavára.

Ádvent azt jelenti: eljövetel. A karácsony előtti négy ádventi hét Jézus Krisztus két eljövetelére emlékeztet minket mindig. Az első: karácsonykor teljesedett be, amikor az Ő örök isteni természete mellé magára vette a mi emberi természetünket is, hogy így kiváltson a bűn rabságából.

Mi pedig most az Ő második eljövetelét várjuk, amikor a történelem végén ismét megjelenik majd, és azzal egy új világkorszak kezdődik. Tudjuk, hogy Ő addig is velünk van minden napon a világ végezetéig úgy, ahogy megígérte, és a benne hívők ezt sokféleképpen tapasztaljuk. Akkor azonban majd mindenki számára látható módon jelenik meg. Az övéit magához veszi, a világot pedig megítéli.

Ritkán gondolunk erre az egyedülálló nagy eseményre. Mindennapi gondjaink, sokféle feladatunk leköti a figyelmünket, és ritkán nézünk ilyen messzire.

Valóban úgy vagyunk sokszor, ahogy Jézus Noé napjairól említette, hogy az emberek akkor is ettek, ittak, dolgoztak, házasodtak és nem vettek észre semmit. És készületlenül találta őket az özönvíz. Ezért figyelmeztet a mi Urunk arra: legyetek készen, hogy tudatosan készüljünk fel még idejében az Ő második eljövetelére.

Hiszen Jézusnak ez a várható megjelenése a keresztyén felelősség alapja. Akkor majd mindenről számot kell adnunk neki. Ugyanakkor ez a mi reménységünk éltetője is. Csak az tud túllátni azon a temérdek szenvedésen, gonoszságon, nyomorúságon, ami körülvesz minket, aki várja Őt, és tudja, hogy kit vár, és tudja, hogy mi következik be akkor. Ez adhat nekünk a sok csüggesztő körülmény között reménységet, a gyászban vigasztalást, a megaláztatásaink idején is derűt. Ez tarthatja frissen bennünk, hogy az igazság erősebb, mint a hazugság, hogy a szeretet győzni fog minden erőszak felett. Ez tanít meg minket úgy élni, hogy komolyan vegyük: nem az a végleges, amit itt most látunk. Lesz mindennek kiteljesedése, és lesz mindennek következménye. Érdemes kitartani Jézus mellett.

Ahogy olvastuk beszédében: aki mindvégig kitart, az üdvözül. Jó, hogy mindezt nem mi találtuk ki a magunk vigasztalására, hanem Isten ígéri igéjében, aminek minden szava igaz.

Péter apostol írja második levelében, hogy akkor, amikor Jézus visszajön, "az egek lángolva felbomlanak, az elemek égve megolvadnak, de új eget és új földet várunk az Ő ígérete szerint, amelyben igazság lakik." (2Pt 3,12-12).

Először úgy jött el Jézus mint Megváltó, másodszor pedig úgy jelenik majd meg, mint Bíró. És mindnyájunknak meg kell állnunk előtte. Ott már nem lehet magyarázkodni és mentegetőzni. Éppen ezért a felelős ember idejében felkészül erre a találkozásra.

Mit jelent felkészülni Krisztus második eljövetelére?

Egészen egyszerűen azt, hogy igyekszünk Őt megismerni, hogy Őt megismerve elismerjük életünk Megváltójának és Urának, és egészen gyakorlati módon együtt élünk vele, úgy, ahogy erről maga Jézus beszélt a közismert ádventi igében: "Íme, az ajtó előtt állok és zörgetek. Ha valaki meghallja szavamat és kinyitja az ajtót, bemegyek ahhoz, és vele vacsorázom, és ő énvelem."

Aki így Jézust beengedi, behívja az életébe annak a számára ez már itt minőségi változást jelent, és ettől függ az örök sorsunk is. Ettől függ az, hogy az Ő megjelenésekor ismerősként látjuk-e meg Őt, vagy pedig azt mondja majd nekünk: "Nem ismerlek titeket, távozzatok tőlem!"

Jézus Krisztus második megjelenésével kapcsolatban a leggyakrabban három kérdés szokott elhangzani: Mikor jön el? Hogyan jön el? Miért jön vissza másodszor?

1. Mikor jön el Jézus?

Abban a hosszú, erről szóló beszédében, amiből egy részletet az imént olvastam, Ő maga határozottan ezt állítja: "Azt a napot, vagy azt az órát senki sem tudja, az ég angyalai sem, csak az én Atyám egyedül." (Mt 24,36).

Előttünk tehát ez titok, és teljesen felesleges elkezdeni számolgatni a bibliai számok alapján, nem fogjuk tudni megállapítani, hogy Ő mikor jön vissza. Még az angyalok sem tudják. Nem az a dolgunk, hogy számítgassuk, hanem az, hogy mivel bizonyosan bekövetkezik, és nem tudjuk mikor, akár napjainkban is, most készüljünk fel erre.

Olyan kedvesen mondja Jézus egy alkalommal, hogy amikor a rügyek megduzzadnak, és kis levélkezdemények bújnak ki belőlük, mindenki tudja, hogy tavasz van, és közel van a nyár. Ez a jel jelzi a nyár közeledtét. Ugyanígy felsorol a mi Urunk egy csomó olyan jelet, amelyek frissen tartják a figyelmünket, és arra utalnak, hogy hamarosan bekövetkezik az Ő visszajövetele. Ezek közül a jelzések közül hallottunk az imént néhányat a Szentírásból.

Azt mondta: egyre több tévtanító fog garázdálkodni, akik sokakat megtévesztenek, mert az emberi vágyak húrjain játszanak: gazdagságot, sikert, egészséget ígérnek. A népek végeláthatatlan háborúkba bonyolódnak. Nem tudják abbahagyni a háborúskodást. Megnő a természeti csapások száma és pusztító ereje. Korábban ismeretlen járványok ütik fel a fejüket.

Ez a válság, ami az Ő visszajövetelét közvetlenül megelőzi, elhatol az egyház és a világ kapcsolatába is. Az Isten-ellenes erők egyre jobban támadják Isten népét. Egyre nehezebb lesz elkötelezett Krisztus-tanítványnak maradni. Sőt, az egyházba is bejön a válság, ott is hangzik hamis prófécia és a szeretet sokakban meghidegedik.

De megemlíti a mi Urunk azt is, hogy ugyanakkor terjed az evangélium, és az Isten országáról szóló örömhír minden népnek hirdettetik, és akkor jön el a vég.

Aki egy kicsit is nyitva tartja a szemét, kénytelen látni, hogy ezek a jézusi próféciák fokozatosan teljesednek napjainkban. Ha csak ennek az esztendőnek néhány eseményére figyelünk, kénytelenek vagyunk elgondolkozni ezen.

Ritkán pusztít olyan módon árvíz többször egymás után, ahogy azt az idén el kellett szenvednünk. Ázsiában a cunami rendkívüli rombolást okozott.

Októberben a pakisztáni földrengés során több, mint 73 000 ember halt meg, és több, mint 3 millióan váltak földönfutókká, és ebből csak 36 000-nek tudtak a sátortáborokban a tél küszöbén fedelet biztosítani.

Afrikában évek óta szörnyű népirtás folyik, és történik hasonló itt Európában is. Az afrikai népesség nagy része AIDS fertőzött.

Egyelőre elég tehetetlenül állunk a közeledő madárinfluenzával szemben.

Kevesen tudják, hogy naponta több tízezren halnak éhen.

Csak a közép-amerikai térségben ebben az esztendőben harminc olyan hurrikán söpört végig és okozott súlyos károkat, amiből csak néhány szokott máskor.

Sokan halljuk, olvassuk, remélhetőleg nem tapasztaljuk, hogy az erőszak hogyan nő a családokban, a házasságban, az iskolákban.

És kevesen tudják, hogy évente csaknem kétszázezer keresztyén testvérünk hal vértanúhalált csak azért, mert nem tagadják meg Jézus Krisztust.

Közben pedig az evangélium valóban terjed. Több nagy teljesítményű rádióadó napi 24 órában, több tucat nyelven sugározza az evangéliumot, és sokan így ismerik meg Jézus Krisztusban a szabadítójukat.

Ezek a jelek és jelenségek egyre jobban mutatják, hogy Jézus második eljövetele rohamosan közeledik. Nem véletlenül figyelmeztet minket a mi Urunk: legyetek készen!

2. Hogyan jön majd Ő el?

A tanítványokat ez izgatta a legjobban, mert féltek, hogy kimaradnak ebből a jeles eseményből.

Karácsonykor mint kisgyermek érkezett meg Jézus erre a földre. Nagy nyomorúságban, szegénységben, észrevétlenül, csendben.

A második alkalommal azonban feltűnően, nagy hatalommal és dicsőséggel jön el.

Az említett beszédében mondja ezt: "Ahogyan a villámlás keletről támad és ellátszik nyugatig, úgy lesz az Emberfiának eljövetele is." Majd később ezt mondja: "Akkor majd jajgat a föld minden népe. Meglátják az Emberfiát eljönni az ég felhőin nagy hatalommal és dicsőséggel." (27. 30. vers)

A mi Urunk nem csecsemő többé. Nem kis Jézuska, hanem a világmindenség teljhatalmú Ura, akinek adatott minden hatalom mennyen és földön, és az Ő dicsőséges második megjelenésekor nyilvánvaló lesz mindenki számára, hogy Ő él, tehát valóban feltámadt, hogy igaz mindaz, amit róla az isteni kijelentés mond, és akik Őbenne hiszünk, nem valamiféle önáltatás áldozatai lettünk, hanem a valóságot vettük komolyan. Ezt a dicsőséges Urat várjuk mi. Azt, akiről tudjuk: szeretett minket, és önmagát adta érettünk.

3. Miért jön vissza?

Erre a mi hitvallásunk röviden így válaszol: eljön ítélni élőket és holtakat.

Először azért jött Jézus, hogy megváltson. Vagyis, hogy kiszabadítson abból a kényszerből, amelyikben Isten akaratának csak az ellenkezőjét tudjuk cselekedni mindig.

Másodszor azért jön, hogy ítéljen, vagyis, hogy számba vegye kik éltek a szabadításnak ezzel a lehetőségével és kik nem. Ki hisz benne, és ki utasítja vissza Isten mentő szeretetét. Ki tartozik hozzá, és ki maradt meg az Ő ellenségeinek a táborában.

Erről az Ő eljöveteléről egy példázatban azt mondja: úgy lesz az, mint amikor egy gazdag ember elutazik hosszabb időre, vagyonát a szolgáira bízza, aztán, amikor nagy sokára váratlanul visszajön, felsorakoznak a szolgák előtte, és mindenkinek be kell számolnia arról, mit tett a reá bízott értékekkel.

Amikor Jézus megjelenik, mindenre fény fog derülni. Kiderül minden hazugság, kegyetlenség, hamisság. És minden istentelenség, embertelenség elveszi méltó büntetését.

Minket megtéveszt az, hogy ebben a korban, amiben élünk, sokáig lehet következmények nélkül vétkezni. Mintha nem lenne isteni igazságszolgáltatás. Jézus arra figyelmeztet, hogy van, csak nem mindig azonnal következik be.

Sőt, a szelíd és irgalmas Jézus arról is beszél, hogy aki sötét, ördögi eszközökkel, sötét ügyleteket bonyolított le, Istennek hátat fordítva és embertársainak ártva, annak ott kell eltöltenie az örökkévalóságot, ahol a sötét fejedelem, az ördög van. Akik pedig neki szolgáltak és mások javát keresték, sokszor sírva is engedelmeskedtek Uruknak és vállalták érte a gyalázatot is, azokat Ő magához veszi az Ő dicsőségébe.

Ki menekülhet meg ettől az ítélettől?

A Biblia válasza ez: aki hisz Jézusban.

Mit jelent Őbenne hinni? Ki az, aki hisz Jézusban?

Az, aki komolyan veszi, hogy a mi ítéletünket Jézus már elszenvedte akkor, amikor iszonyatos kínok között meghalt a keresztfán. Ő ott nem a saját bűne miatt szenvedett, mert Ő bűn nélküli. A mi büntetésünket vállalta magára. Aki ezt hiszi, és komolyan veszi, hogy ez reá is érvényes, hogy ő erre rászorul, és nincs más megoldás a számára, de ez valóságos megoldás, arról mondja a Szentírás: átment a halálból az életbe, és az már nem megy ítéletre. Az ő ítéletét Jézus elszenvedte. Ez a benne való hit megmenti az ilyen embert a végső ítélettől.

Ezeknek mondja majd Jézus ama napon: Gyertek én Atyámnak áldottjai, örököljétek azt az országot, amely számotokra készíttetett a világ alapítása óta. (Mt 25,34).

Csak ez, a helyettünk meghalt és dicsőségesen feltámadott Jézus Krisztusba vetett hit ment meg minket az igazságos büntetéstől. De ez megment.

A Jézusban hívők ezért tudják nagy reménységgel, nyugalommal és örömmel várni az Ő második eljövetelt. Hiszen Jézus rendbe tette a múltunkat, elkészítette a jövőnket, tehát minden erőnkkel a jelen feladataira koncentrálhatunk. Hiszen a hívőnek nem magának kell bebiztosítania magát, Jézus mindent elvégzett az érdekében. Szabadok vagyunk tehát arra, hogy másoknak szolgáljunk, és az Ő dicsőségét keressük. És mivel mindent az Ő végtelen kegyelméből kaptunk, felszabadul bennünk a hála, ami folyamatosan arra indít, hogy a mások iránti szeretettel szolgáljunk Őneki.

Úgy van ez, ahogy szép régi hitvallásunk, a Heidelbergi Káté mondja:

"Milyen vigasztalásod van abból, hogy Krisztus visszajön ítélni élőket és holtakat?

Az, hogy minden háborúságomban és üldöztetésemben felemelt fővel várom Őt az égből ítélő bírámul, aki előbb érettem Isten ítélőszéke elé állt és rólam minden ítéletet elvett, hogy Ő az Ő ellenségeit megbünteti, engem pedig az Ő választottjaival együtt a mennyei dicsőségbe magához fogad."

Kedves testvérek! Jézus Krisztus ezen a vasárnapon is kopogtat az életünk ajtaján. Akár ma be lehet Őt hívni.

Elmondhatja bárki egyszerűen: Uram, eddig gyakorlatilag nélküled éltem, ezen túl veled szeretnék élni. Vagy elmondja valaki, hogy elindultam az utadon, aztán leültem valahol valami miatt. És Jézus kedvesen azt mondja: állj fel! Ez még nem az út vége. Még sok csoda vár rád, próbák és áldások. És van értelme, mert ennek az útnak a végén értelmes cél vár, és ezen az úton soha nem leszel egyedül, mert veled lesz a Megváltó.

Aki ezt komolyan veszi, az saját bizonyságtételeként tudja majd elmondani:

Csak Jézus az, aki segíthet,
Üdvöt nem ad más, csakis Ő.
Itt áll, és türelmesen vár még.
Mért késel? Nincs már sok idő.
Óh, bízd magad e kegyelemre,
Mely gazdagon árad feléd,
Váltságát tedd a magadévá,
Hidd, ez számodra is elég.


Imádkozzunk!

Dicsőséges Urunk, Jézus Krisztus magasztalunk azért, mert utánunk jöttél, otthagyva a mennyei dicsőséget, és lehetőséget adsz a benned hívőknek, hogy visszatérjünk mennyei Atyánkhoz.

Köszönjük, hogy reménységgel várhatjuk a te második eljöveteledet. Könyörülj rajtunk, hogy ha váratlanul érkezik is el majd az a nap, ne találjon minket készületlenül. Indíts minket arra, hogy addig kössük össze az életünket veled, amíg erre lehetőségünk van.

Könyörgünk hozzád azokért, akik különösen nehéz terheket hordoznak.

Kérünk, adj reménységet a csüggedőknek, erőt a roskadozóknak. Könyörülj a munka és otthon nélkül élőkön.

Könyörgünk hozzád a betegekért, szenvedőkért, foglyokért, a gyászolókért.

Könyörgünk azokért, akik egyedül lesznek karácsony este is, hogy ne maradjanak magányosak. Hadd ismerjék meg a veled való lelki közösség gazdagságát.

Könyörgünk hozzád népünkért, itt és a határokon túl. Kérünk, készíts jövőt ennek a népnek. Adj lelki ébredést. Ne bűneink szerint cselekedj velünk, és ne fizess nekünk a mi álnokságaink szerint.

Könyörgünk, szaporítsd a gyülekezeteket az idvezülőkkel, add, hogy mi is ezek között lehessünk.

Kérünk, Urunk, segíts, hogy neked kedvesen töltsük a karácsonyt. Téged akarunk ünnepelni, megváltó Urunk és nem magunkat.

Köszönjük, hogy megvannak a kéréseink előtted, és amit a te akaratod szerint kértünk, azt megadod nekünk.

Ámen.