PASARÉTI PRÉDIKÁCIÓK

Pasarét, 2010. október 24.
(vasárnap)

Horváth Géza


MEGTÉVESZTETT EMBEREK


Alapige:Jel 20,10

Az ördög pedig, aki megtévesztette őket, a tüzes és kénes tóba vettetett, ahol a fenevad és a hamis próféta is van, és gyötrődnek éjjel és nappal örökkön-örökké.


Imádkozzunk!

Urunk, köszönjük, hogy téged jöhettünk dicsérni, magasztalni és áldani. Köszönjük, hogy felvirrasztottál bennünket erre a mai szép vasárnapra. Köszönjük, hogy elkészülhettünk és idesiethettünk a te hajlékodba. Áldunk téged a gyülekezetért. Köszönjük jelenlétedet, amely megvidámít, éltet, bátor szívet ad.

Urunk, te tudod egyedül, ki hogyan jött ide, és te tudod egyedül, mire van szükségünk. Köszönjük, hogy mivel ismersz bennünket és tudod, hogy mire van szükségünk, ezért mindig azt kínálod nekünk. Nem azt, amit mi sokszor szeretnénk, és nem azt, amit hallani akarnánk, hanem azt az építő, továbbvivő, figyelmeztető, feddő, bátorító igét adod, amire éppen szükségünk van.

Kérünk, Urunk, hogy csendesíts el most mindabból, amiből érkeztünk: az elmúlt hétnek a zűrzavaros napjaiból talán, sokféle ínségből, betegségből, gyengeségből, reménytelenségből talán - te tudod ezt mindannyiunk életében és szívében. Kérünk, cselekedj most velünk és cselekedj bennünk, Urunk. Tárd elébünk az életnek beszédét.

Köszönjük, hogy hatalmasabb vagy mindennél és mindenkinél, hogy te vagy a mi Istenünk. Köszönjük, ha téged követhetünk, téged ismerhetünk és téged szerethetünk.

Könyörülj most rajtunk, igehirdetőn és igehallgatókon egyaránt, mikor elcsendesedünk igéd előtt, hogy az valóban csend legyen. Nemcsak külső csend, hanem sokkal inkább belső csend. A léleknek a csendje, hogy ebben a csendben meghallhassuk a te lágy, szelíd hangodat, a te áldott szavadat, Jézus Krisztus. Könyörülj meg ezért rajtunk, mindannyiunkon.

Ámen.


Igehirdetés

Lassan elérkezünk a Jelenések Könyvének a végéhez, és mielőtt az új égről, új földről és a mennyei Jeruzsálemnek a szépségéről hallanánk, amit Isten szeretete készített Jézus Krisztusért a benne hívőknek, ebben a mai igében elénk tárja Isten, hogy mi lesz a vége a Sátánnak, az ősi kígyónak, a nagy hitetőnek.

Azt mondja Isten igéje: belevettetik a tűzzel és kénnel égő tóba. Érdekes itt ez a kifejezés. Nem magától megy oda. Magától soha nem menne, "vettetik". Végrehajtatik rajta egy ítélet, és aki ezt végrehajtja, az sokkal hatalmasabb, erősebb a mi dicső Urunk. A Sátán tehát végleg legyőzetik - mondja a mai ige.

Emlékszem, a gyülekezetünkben volt egy kisfiú, aki odament a feleségemhez és az volt a kérdése: ugye, az Isten erősebb, mint a Sátán? Boldogan hallotta a választ: igen, erősebb. Lám, kiderül ez addig is, de egyszer majd végleg kiderül, hogy nem azt tesz, amit akar, hanem megy oda, ahova való: a kénnel és tűzzel égő tóba.

Érdekes tehát ez a mai igénk. Az ördögnek ez lesz a vége. Annak a Sátánnak, annak a hitetőnek, aki az első emberpárt elszakította szerető Istenétől, akiről azt olvassuk az igében: tombolt, tört-zúzott, ölt, hazudott, felborított, amit csak tudott, romlásba vitt sokakat - majd a tűzzel és kénnel égő tóba vettetik.

Sokféle neve van a Bibliában az ördögnek. Mi is bizonyára tudunk ilyenekről, mint hazugság atyja, emberölő, ősi kígyó. És ebben az igében is van egy szó, ami engem nagyon megfogott, és amiről most többet szeretnék beszélni: megtévesztett. Megtévesztette őket. A Sátánnak az egyik neve ez is lehetne: megtévesztő.

Ez a szó azért érdekes, mert az Újszövetségben legtöbb a Jelenések Könyvében fordul elő. Többször olvassuk az ördöggel kapcsolatban, hogy ő az, aki megtévesztette a földkerekség lakóit, az embereket. Mintha ebben az igében benne hallanánk azt, hogy amikor ő belevettetik a kénkővel égő tóba, a tüzes tóba, akkor az azért is van, mert megtévesztette őket. Ezért is veszi el az ő ítéletét a mi mennyei Urunktól. Mintha ebben az igében ott lüktetne az, hogy Istennek fájt ez. A mi Urunknak fáj, hogy volt valaki, aki megtévesztette az embereket, ezért kell, hogy elnyerje jogos ítéletét és büntetését.

Ez a szó a Bibliában: megtévesztette, ilyeneket is jelent még, hogy becsapta, eltérítette, tévútra vitte. Mindnek ugyanaz a jelentése: elszakítani az embert, tévútra csábítani, elhitetni, becsapni, mert ő nem akar egyedül lenni - valaki így mondta - ebben a kénköves tóban, a tűznek a tavában. Azt akarja, minél többen legyenek vele.

És az ige szerint ez részben sikerül is neki, hiszen ennek a résznek a 15. versében az van megírva: "Ha valakit nem találtak beírva az élet könyvébe, azt a tűz tavába vetették." Akinek neve nincs felírva az élet könyvében, ugyanúgy ebbe a tóba fog vettetni. A megtévesztett, tévútra vitt és becsapott emberek.

Ma ez az alapigénk, de hadd vetítsem előre és hadd mondjam előre, hogy azért nemcsak megtévesztett emberekről lesz szó ezen a mai napon, hanem, ha Istent éltet bennünket, akkor az esti alkalmon az útbaigazított emberekről szeretnék beszélni. Mert arról is beszél ám Isten igéje. Nemcsak arról, hogy vannak és lesznek sokan, akik belevettetnek a kénkővel égő tóba, hanem vannak olyanok is, akik beíratnak az élet könyvébe. Vannak olyanok is, akik üdvözülnek. - erről is lesz majd szó.

Ma az igéből hadd beszéljünk többet arról, hogy mit is jelent: megtévesztés. Kiket téveszt meg az ördög? Azt olvassuk: a földkerekséget. Vagyis azt mondhatnánk: mindenkivel próbálkozik. Az emberek nagy részét be akarja csapni, el akarja hitetni, tévútra akarja vinni.

Néhány évvel ezelőtt volt egy nagy repülőgép szerencsétlenség. Bizonyára sokan emlékeznek rá. A német és svájci határ közelében két gép egymásnak ütközött a levegőben több ezer méter magasságban. Az egyik gép sok gyermeket szállított, nyaralásra, kirándulásra mentek volna. Óriási tragédia volt. Amikor elkezdték vizsgálni ennek a tragédiának az okát, akkor elmondták, mi vezetett oda, hogy ez a tragédia megtörténhetett. Én úgy láttam ebből a riportból, hogy a legfőbb ok az volt, hogy a légi irányító, amikor észrevette, hogy baj van, és két gép egymásnak fog ütközni, akkor adta az utasítást, ugyanakkor a gépekben az a műszer, amelyik jelzi, hogy baj van, az is adott egy utasítást. Tulajdonképpen az volt a baj, hogy a légi irányításban, a szabályokban még nem volt lefektetve, hogy most kire kell figyelni elsősorban. Melyik irányítás élvez prioritást. Az egyik erre, a másik arra hallgatott, és meglett a légi katasztrófa.

Az jutott eszembe, hogy tulajdonképpen a földi katasztrófák is ezért következnek be. Mert nemcsak légi katasztrófák vannak, és nemcsak onnan lehet nagyot zuhanni, hanem a földön is. Miért? Mert itt is kétféle irányítás van. Van egy felülről való, mennyei irányítás. Az Isten Lelke is szeretne vezetni. Isten bele akar szólni az emberi életekbe. És ezen a földön van egy lentről jövő irányítás. Egy eltévesztő, megtévesztő, elhitető, elcsábító, eltérítő irányítás, aminek egyetlen célja van: minél több rombolás, minél több pusztítás, minél több könny, minél több veszekedés, minél több harag, minél több ármány, árulás. Minél jobban összekuszálni a szálakat.

Az az életünk nagy kérdése: kire hallgatunk mi? Ki vezet bennünket? Melyik nekünk a fontos, kiben bízunk annyira, hogy azt mondjuk: igen, ha Ő mondja, akkor biztos így van. Ha a mi Urunk mondja, az jó, kedves és tökéletes akarat. Akkor én arra hallgatok. És bár nem tudom, nem látom, de bízom benne, teljesen megbízom benne, mert Ő tudja, mit akar cselekedni.

Azt írja a Római levélben erről az ige: akiket Isten Lelke vezérel, azok az Isten fiai. Az Isten Lelke vezethet bennünket. Ennek a mai igének a hangulata szomorú, mert akiket nem találtak beírva az élet könyvében, azok is a tüzes tóba vettetnek. (15. v.).

De ennek az igének van azért pozitív kicsengése is. Van egy örömhíre, egy evangéliuma, amelyik így hangzik: nem kell odavettetni, nem kell odamenni. Megmenekülhetsz, mert van egy mennyei irányítás, egy felülről való irányítás.

Az Isten igéje olyan szépen mondja: ez a kénkővel égő tó, ez a tüzes tó "az ördögnek és az ő angyalainak készíttetett". Az embernek mi készíttetett? Ezt is elmondja az ige: "Jertek, én Atyámnak áldottai és örököljétek az országot, amely számotokra készíttetett." Isten ezt készítette az embernek, nem a kárhozatot, nem a poklot.

Nem úgy van, hogy Isten eldöntötte - mondta valaki -, hogy némelyek az üdvösségre, némelyek pedig a kárhozatra jutnak. Az Isten eldöntötte, hogy a kénkővel égő tó az ördögé, meg az ő angyalaié. És eldöntötte, hogy az embernek azt készíti, "amit szem nem látott, fül nem hallott, és ember szíve meg sem gondolt." Ennek ajtaját Jézus Krisztus véréért és érdeméért kinyitja, amin bemehetünk a városba.

Ez az örömhíre a mai igének. Hiába van negatív kicsengése. Hiába szomorú ez a kép, hogy van ilyen is. Azért van, hogy felragyogtathassuk, hogy van más élet, más út, más irány, más lehetőség: Jertek, én Atyámnak áldottai.

Mit jelent ez: megtévesztés? Olyan szándékos magatartás, amelynek eredményeképpen a másik fél tévedésbe kerül. Ez lehet aktív és passzív. Aktív megtévesztés, ha olyat állítunk, ami nem igaz - tehát hazudunk. Passzív megtévesztés - ha nem mondunk semmit, csak hagyjuk a másikat a tévedésében. Én nem szóltam semmit.

Mit akar a Sátán? Miért akar megtéveszteni? Mert azt akarja, "hogy ne higgyenek, és ne üdvözüljenek." Ez az ő célja. Az ember ne higgyen, ne ismerje meg az ő szerető Istenét, ne bízzon benne, ne hagyja magát rá, és ne kövesse az Ő tanácsait. A Sátán meg akar téveszteni azért, hogy vele legyünk, és vele legyenek minél többen az ítéletben.

Mit akar Isten? Azt, "hogy minden ember üdvözüljön és az igazság ismeretére eljusson."

Kétféle akarat. Melyik a jó akarat? Melyik az az akarat, amelyik jó? Nyilván az, hogy az ember megtérjen az ő útjáról és éljen. A Sátán ezzel szemben azt akarja, hogy ne higgyenek, és ne üdvözüljenek. És ne abba a célba érjenek be majd, ahol a győzelmi koszorú vár rájuk.

Egyszer, még a középkorban, amikor nem voltak jó műszerek, különféle technikai berendezések, akkor a hajósok az iránytűre voltak hagyatkozva. Egyszer, amikor egy hajót tévútra akartak vezetni, az iránytű alá tettek egy kis mágnest, és megváltozott az iránya. Nem kellett a hajót barkácsolni, nem kellett rá léket vágni, nem kellett eltörni a hajólapátot, csak azt a kis műszert, azt a kis iránytűt úgy babrálni, hogy ne a helyes irányt mutassa.

Ez a Sátán módszere. Azért teszi a mágnest a mi iránytűnk alá, hogy ne érjünk célba. Elfedi előttünk, hova visz az az út. Mert az a nagy kérdés, hogy az az út, amin járunk, hova torkollik, hova visz.

Azt mondja Isten igéje: van olyan út, amelyik helyesnek látszik az ember előtt, de a vége a halálnak útja. Akkor dől el, hova jutottam, akkor dől el, mi a vége az életemnek.

Néhány dolgot írtam fel, hogyan tapasztaltam, hogy a Sátán mivel igyekszik megtéveszteni az embert. Mivel igyekszik elhitetni, becsapni, elcsábítani az embert.

Elsőnek arról szeretnék szólni, hogy azt igyekszik elhitetni legjobban: nem kell a te helyzeten változtatni. Minden jó így, ahogy van. Nincs szükséged arra, hogy változtass a te Isten előtti helyzeteden.

Valóban így van? A Sátán elhiteti az emberrel: vannak neked értékes tulajdonságaid. Így mondta egyszer valaki: nem vagyok én olyan rossz. Vagy ezt is hallottam: áldott jó szívem van. Elég az a vallásosság, amit gyakorolsz, elég az a kis igeolvasás. Ha nem is rendszeres, ha nem is hallgatod meg, ha nem is aszerint cselekszel, elég az. Megteszed azt, ami tőled telik. Elég, ha néha elmész a gyülekezetbe vagy a templomba - letudtad. A Sátánnak van egy ilyen hatalmas eltérítése. Nem kell változtatni az életeden.

Jézus Krisztus erről beszél nekünk? Ott van előtte egy nagyszerű ember: Nikodémus. Jézus Krisztus nem azt mondja neki, hogy Nikodémus neked nem kell a sorsodon változtatni, te Izráel tanítója vagy, tudod a törvényt, sőt még tanítod is. Mit mond neki Jézus? Nikodémus, ha nem változtatsz, akkor nem látod meg az Isten országát. Majdnem hozzátehetnénk: akkor te is mész a kénkővel tüzes tóba. De Jézus Krisztus finoman beszélt az emberekkel.

Jézus nem azt mondta: jó vagy így, ahogy vagy, Nikodémus, meg öreg is vagy ehhez, hogy újat kezdj, hanem azt mondja: szükség néktek újonnan születnetek. Mert, aki nem születik víztől és Lélektől, nem látja meg az Isten országát.

Nagy becsapása az ördögnek az, hogy ne állj meg az Úr előtt, ne csendesedj el. Ne kérdezd meg: Uram, jó úton járok? Jó felé megyek? Célba fogok így jutni?

Az ördögnek egy másik nagy taktikája, hogy nemcsak azt mondja: nem kell változtatni magadon, hanem azt is beadja: nem lehet változtatni. Ne is akarj.

Sokszor hallottam: én már csak ilyen vagyok. fogadjanak el így, ahogy vagyok. Nem is lehet változtatni, mert ez kizárt dolog.

Nikodémus is azt mondta: Uram, hogyan lehet ezt? Lehet az, hogy változtassak? Születhetik-e az ember újonnan? Bemehet ő az anyja méhébe? Jézus azt mondja: igen, lehet, csak nem úgy, ahogy te gondolod, hanem úgy, ahogy én akarom elvégezni rajtad. Mert nem tudsz változtatni magadon, de én tudok.

Olyan szép az az ének, amelyik így szól: "Te tudsz, s akarsz segíteni, hát segíts bajomon!" Nagy tévedés, hogy nekünk kell változni. Nagy téveszme, hogy nekünk kell megjavulni, nekünk kell valamit letenni, elhagyni. Nem! Nekem egy dolgom van. Ráhagyatkozni arra a Jézus Krisztusra, aki tud és akar segíteni. Aki Szabadító. Aki elvágja a rabbilincseket és kötelékeket, és át tud engem formálni, és új életben járhatok Ővele. Ezt kínálja Jézus Krisztus.

Aztán mit hitet még el az ördög? Többek között azt is: csak a földi élet van. Ezt úgy szokták sokan megfogalmazni: együnk, igyunk, holnap úgyis meghalunk. Élvezzük ki az életet, mert egyszer élünk. Ha már így van, akkor legalább ezt az életet összkomfortosan berendezzük. Összkomfortos börtönben legyünk, összkomfortos rabságban.

Erről is bibliai példa jut eszembe. A Lukács 16-ban olvasunk arról a gazdag emberről, aki így gondolkozott: együnk, igyunk, mert holnap meghalunk. Azt mondja róla Isten igéje, hogy mindennap (nemcsak néha napján) dús lakomákat rendezett. Biztosan meghívta rá a barátait, ismerőseit, háza népét. Azt mondta: a legjobb ruhákat szeretném magamnak megvenni. A legkomfortosabb körülmények között akarok élni, és mindennap új ruhába öltözött, vigadozott, szórakozott - mert ennyi az élet.

Egyszer, amikor eljön a vég és meghal, akkor kinyílik a szeme, hogy ő becsapódott. Őt valaki becsapta. Ki csapta be? Az emberölő, aki azt akarja, hogy vettessenek vele sokan a tüzes tóba.

Egyszer rájön, hogy őt becsapták. Rájön, hogy több az élet, mint az eledel. Az élet nem az, amit megeszünk, megiszunk, megkapunk, megnyerünk, megszerzünk. Nemcsak az, amit naponta elköltünk. Az élet más lenne. Az ige, az igével való élés. Amikor kéri Ábrahámot: küldd vissza, hogy a testvéreimhez menjen el, beszéljen nekik arról, hogy valami nekem nem volt fontos, de nekik legyen az.

Élvezzük az életet, és egyszer majd azt érezzük: becsaptak. Az ördög becsap azzal is, hogy azt mondja: neked nincs bocsánat. Ha valaki jönni akar a bűneivel, ha valaki jönni akar Jézus Krisztus keresztjéhez, akkor azokat azzal akarja lebeszélni: ó, neked nincs bocsánat. Te ne gyere. Te bűnös vagy.

Eszembe jutott egy kedves finn ének, amely így kezdődik: "Van még számomra is bocsánat." Milyen jó, amikor valaki ezt észreveszi. Igen, aki Jézus Krisztushoz jön, azt Ő nem veti el, akármilyen mélyről jön, akármilyen bukásból. Ahogy énekeltük: száz vereségből, meg bukásból Jézus, jövök hozzád. Az ilyen, az jöhet.

Az ördög hatalmas becsapása a felborított értékrend. Mikor összekuszálja az emberben az értékrendet. Ezzel is naponta találkozom. Felborítja az értékrendet, hogy mi a fontos és mi nem, hogy mi kell és mi nem. Hogyan értékeljünk dolgokat, hogyan nem.

De amikor valaki az Úrhoz jön, akkor helyreáll az értékrendje is. Pál apostol, amikor rájött, hogy az ördög őt becsapta, mint kegyes rabbit, és átrázta, így vallott erről: ami egykor nékem nyereség volt, amit fontosnak tartottam, azt most kárnak és szemétnek ítélem a Jézus Krisztus ismeretének páratlan gazdagságáért. Ez változtatta meg az értékrendemet. Amit pedig eddig kárnak és szemétnek ítéltem, amit eddig lenéztem, megvetettem, azt most mindennél nagyobbra emelem. Azt most minden fölé kezdem értékelni.

Az ördögnek ez a taktikája: megváltoztatni az értékrendet. Nehéz az embernek belátni azt, hogy tévedtem. Pál apostol merte vállalni. Pál apostol merte képviselni, és az Isten gyermeke ma is meri vállalni, és meri képviselni, és tudja képviselni, hogy amelyek egykor nekem nyereségek voltak, most kárnak ítélem.

Hány ilyet lehetne most mondani! Azt hiszem, hogy Istennek minden hívő gyermeke, aki elfogadta már a kegyelmet, az mind ezt mondhatja: átirányította, átváltoztatta az értékrendemet. Átváltoztatta az időbeosztásomat, a gazdálkodásomat, az otthoni pénzügyeket. Mire adunk ki és mire nem, mi fontos és mi nem.

Valaki azt mondta nekem egyszer, hogy ő mindig vasárnap akart mindent megcsinálni. Amikor Jézus Krisztushoz jött, akkor rájött arra, hogy a vasárnap nem azért van. Amit hat nap alatt nem tudunk elvégezni, azt vasárnap sem fogjuk tudni. Megváltozott az értékrendje. Az életében ott lett a parancsolat súlya: semmi dolgot ne tégy azon, szenteld az Úrnak! Hat napon át dolgozzál és nem fordítva.

Az is borzasztó, amikor a Sátán meg akarja téveszteni a gyülekezetet. Ha már itt vagy, ha már az Úrhoz jöttél, akkor is mindig próbálkozik. Mert az ördög nagyon kitartó ám! Mit mond az ige? Hol elhitesse, ha lehet, még a választottakat is. És tudjuk, hogy még Jézus Krisztussal is próbálkozott az ördög. Még Őt is próbálta becsapni, hogy változtasd a köveket kenyerekké, ugorj le, mert neked adok mindent, ha leborulva imádsz engem. (Mt 4.). Kitartó az ördög.

Az Újszövetségben, itt a Jelenések Könyvében is világosan olvasunk arról, hogy az Isten gyermekével szemben, a gyülekezettel szemben is az ő megtévesztése az, amikor a tévtanitokat és a tévtanításokat behozza. Ez óriási veszély volt a Biblia korában, és mivel az ördögnek nem változott a módszere, nem változtak az eszközei, mindig ugyanazzal próbálkozik, ezért ma is nagyon nagy veszély a tévtanítás.

Nemrégen olvastuk a thiatirai gyülekezetnek írott levelet. Thiatirát megdicséri Isten. Több pontban dicséri, hogy ezt is, azt is jól csináltad, de a végén azt mondja: viszont van egy mondásom ellened, van valami, amit szóvá kell, hogy tegyek: megtűröd Jezábelt magát és tanait. Itt az Isten igéje azt mondja: nemcsak Jezábelt ítéli el Isten, hanem a gyülekezetet is, amely megtűri a jezábeli tanítást.

A gyülekezeteink nagy veszélyben vannak. Valaki így mondta egyszer és igazat adok neki: gyülekezeteink ma nagyobb veszélyben vannak, mint 1945-től 1990-ig voltak, mert a szorítás alatt összetartottunk, egybegyűltünk, ellenálltunk, imádkoztunk, igét hallgattunk, és Isten megerősített bennünket. De ma, amikor mindent szabad... Ma, amikor mindent ki lehet adni. Bárki kiadhat könyvet, újságot, kiadványt, a médiák ott vannak, nagy lehetőség, hogy mindent összeszedhetünk... De vigyázz, mert van tiszta ige, mert van Isten vezetése, amit az igében olvasunk, aminek a magyarázatát a gyülekezetben halljuk - és van sok más, amibe az ördög becsempészi a mérgeit, mert az a célja, hogy elhitesse a választottakat is.

Egyszer láttam valakinek a könyvei között össze volt kötve 3-4 könyv és nagy betűkkel ráírva: Vigyázat! Életveszély! Tévtanítás! Nehogy valakinek a kezébe kerüljön. Én is egy kicsit elmosolyodtam rajta, és igazat adtam neki: milyen jó, hogy ezt kiírta. Ha valaki ezt majd elveszi, vagy elviszi, felfogja, vagy el akarja olvasni, láthatja: életveszély, halálfej, méreg, tévtanítás.

Sok emberrel beszéltem, akik azt mondták, amikor elolvastak egy-egy ilyen tévtanító újságot: tiszteletes úr, olyan szép dolgokat írnak benne... - De benne van a méreg is ám! Bele van vegyítve, keverve. Az ördögnek sok eszköze van.

Hadd beszéljünk röviden arról: hogyan lehet védekezni? Mert ha van valami baj, valami rossz, az ember próbál ellene védekezni. Hadd hirdessem: az ördög megtévesztése ellen van védelem. Mi a védelem? Az Úrral való élő kapcsolat, és az Ő igéjének a komolyan vétele. Az a sötétben szövétnekünk.

Jövő vasárnap ünnepeljük a reformációt, és majd beszélünk arról, hogy a reformációban is ez történt. Voltak megtévesztett emberek, megtévesztett egyház, megtévesztett gyülekezetek, és valaki felfedezte az Isten igéjét. Valaki utat mutatott az igével, hogy "az igaz ember hitből él." "Kegyelemből van üdvösségetek hit által. Ez nem tőletek van, Isten ajándéka ez." - Elkezdte mutatni az utat: emberek, ebbe az irányba kell akkor mennünk, és sok ember ment a helyes irányba.

Jézus Krisztus is Isten igéjével válaszolt a Sátánnak. Mindig azt mondta: meg van írva... És az ördög elfutott tőle. Nagy tanítás és bátorítás ez mindannyiunknak. Így mondja Isten igéje: Ismerjük az ő szándékait. A Sátán szándékait úgy lehet megismerni, hogy megismerjük az Isten akaratát.

Lehet, hogy nem mondok újat, de ide kívánkozik, hogy amikor a valutapénztárosokat képzik ki, hogy melyik a hamis pénz, melyik nem, akkor nem a hamisakat tanítják nekik, hanem a valódit. Ami ettől eltér, az mind hamis. Bemutatják az eredetit, az igazit, hogy abban ilyen jelek vannak. A múltkor valaki elmondta, amit én nem is tudtam, hogy mit kell nézni, mondjuk egy 20.000 Ft-oson. Sokkal többet kell nézni, mint gondoltam. Ismerni kell az eredetit.

Hogyan lehet az ördög mesterkedését, csalásait, csábítását, átvágását kivédeni? Ismerni kell az eredetit. Ismerjem az én Atyámnak az akaratát. Ahhoz szabom magam. Szabjam egész életemet szent akartjához.

Az egyik újságban olvastam egy mondatot, ami felborzolta a hangulatomat. Valaki ezt írta: "Az egyháznak intenzívebben kellene foglalkoznia a gonosszal." Én azt mondom: az egyháznak nem ez a feladata. Nekünk nem a sötétséggel kell foglalkozni. Az egyháznak nem a gonosszal kell foglalkoznia, mert akkor a hamis pénz kategóriába esünk bele. Az egyháznak intenzívebben kell hirdetnie Krisztust, a világosságot.

A sötétséggel hogyan szoktunk foglalkozni? Úgy, hogy felkapcsoljuk a villanyt, hogy legyen világosság. Nekünk nem a sötétséget kell elemezni, hogy az ilyen meg olyan, hanem fel kell ragyogtatni a világosságot. Jézus Krisztus nem véletlenül mondta: én vagyok a világ világossága. Az Atya nem véletlenül mondta, hogy Őt hallgassátok. Jézus nem véletlenül mondta, hogy ti vagytok a világ világossága. Nem rejtethetik el a hegyen épített város.

Hogy lehet kivédeni az ördög megtévesztését? Isten igéje így mondja: "Öltözzétek fel az Isten minden fegyverét, hogy megállhassatok az ördög mesterkedéseivel szemben." Le van írva az igében, hogy miket kell felvenni, mibe kell beöltözni, és használni az egyetlen támadó fegyvert, az ige kardját, az Isten igéjét.

A Sátán számunkra tévút, hazugság, halál. Jézus Krisztus azt mondja magáról: én vagyok az út, az igazság és az élet. Vannak megtévesztett emberek, de vannak útbaigazított emberek. Ha megtévesztett bennünket az ördög, ma kérjük: igazíts útba, Uram. A te útaidat mutasd, ösvényeidre taníts meg engem, hogy a te utadon járó ember legyek, és a te általad készített célba érhessek.

Ezért a 201. dicséret 1-2. versét énekeljük.

Uram, kegyes indulatomban
Ím, teszem vallásom:
Ez életemben, halálomban
Fő vigasztalásom:
Hogy én az Úr Jézus Krisztusnak
Tulajdona vagyok,
Rajtam irgalmas szent voltának
Kegyelmei nagyok.
Ki midőn voltam halál révén,
Teljes bűn mérgével,
Megváltott, ügyemet felvévén,
Drága szent vérével.
Az ördög terhes fogságából
Híven feloldozott,
A bűnnek kemény igájából
Szabadságra hozott.


Imádkozzunk!

Olyan jó volt énekelni, Úr Jézus Krisztus, hogy az ősi kígyót, bűnt, halált legyőzted haláloddal és feltámadásoddal. Köszönjük, hogy meghódoltattad ama félelmek királyát, és mi boldogan vallhatjuk, hogy rajtunk akkor nincs hatalma, mert az ő terhes fogságából feloldoztál, kihoztál.

Köszönjük, hogy életet készítettél a tieidnek. Nem kell elveszni, nem kell a kénkővel égő tüzes tóban az ördöggel lenni, hanem veled lehetünk, Úr Jézus Krisztus, örökkön-örökké. Láthatjuk dicső orcádat, és neved homlokunkon lehet.

Köszönjük, hogy üdvösséget készítettél az embernek. Kérünk mindazokért, akik megtévesztés alatt vannak. Imádkozunk azokért, akiknek a világ istene, a Sátán, megvakította az elméjüket, átformálta, felborította gondolkozásukat, értékrendjüket, mert azt akarja, hogy ne higgyenek, és ne üdvözüljenek. Olyan sokszor elkeseredünk, amikor ennek a nagyságát látjuk a közelünkben, a környezetünkben. Köszönjük, hogy felragyogtatod nekünk azt, hogy lehet szabadulni.

Köszönjük, ha bennünket is már feloldoztál, ha a szemünkről lehulltak a pikkelyek, lehullt a lepel, és elkezdtünk téged látni, benned gyönyörködni, és Lelked vezetése alatt élni. Köszönjük, ha ez tölti be a szívünket, gondolatainkat, tevékenységünket, járásunkat.

Könyörülj meg rajtunk! Hálát adunk az útbaigazítottakért. Azért, hogy nemcsak megtévesztettek vannak, hanem útbaigazítottak is.

Kérünk, Urunk, áldd meg az életünket, szeretteinket közelben és távolban. Hordozd a mi magyar népünket, amelynek a történelmére a tegnapi napon oly sokan sokféleképpen, sok helyen megemlékeztek.

Köszönjük, hogy te vagy a történelem Ura, és hozzád fohászkodhatunk mindig áldásért, kegyelemért, jövőért. Csak akkor lesz ez a nép, meg az egész világ népei is boldogok, megelégedettek, ha reád figyelnek, ha neked engedelmeskednek, ha a te útaidon járnak.

Áldd meg betegeinket, áldj meg szomorú szívűt, reménytelent. Kérünk, küldj mindazokhoz, akikhez szeretnéd, hogy általunk az ő sötétségük, reménytelenségük oszlódjon, és a te világosságodat, fényt tudjunk vinni az életükbe.

Kérünk, buzdíts bennünket a héten. Áldd meg a gyermekeket, a fiatalokat. Áldd meg, Urunk minden előrehaladásukat. Áldd meg azokat, akik küszködnek nehézségekkel, katasztrófákkal, minden bajba jutottat az egész világon.

Kérünk, hordozz bennünket sasszárnyakon, vezérelj, védj és óvj, mint a szemed fényét. Drága Urunk, dicsőítünk, áldunk és magasztalunk téged a te győzedelmedért. Köszönjük, hogy az ördög felett aratott győzelem csak nálad van, csak tőled jön, veled lehetséges. Ezért tarts bennünket nemcsak magad mellett, Urunk, hanem áldd meg úgy az életünket, hogy az ige igaz legyen ránk: Maradjatok énbennem, és én tibennetek.

Ámen.