PASARÉTI PRÉDIKÁCIÓK

Pasarét, 2010. május 20.
(csütörtök)

Földvári Tibor


AZ ÚR HARCA A MENNYBEN


Alapige:Dán 10,1-11,1

Círusz perzsa király uralkodásának harmadik évében kijelentést kapott Dániel, akit Baltazárnak is neveztek. Igaz ez a kijelentés, mely nagy hadakozásról szól. Ő figyelt a kijelentésre, és megértette a látomást. Azokban a napokban én, Dániel, gyászoltam három egész héten át. Ízletes ételt nem ettem, húst és bort nem vettem a számba, olajjal sem kentem meg magamat, míg el nem telt a három hét. Az első hónap huszonnegyedikén a nagy folyamnak, a Tigrisnek a partján voltam. Föltekintettem, és láttam egy gyolcsruhába öltözött férfit, akinek színarany öv volt a derekán. Teste olyan volt, mint a drágakő, arca fénylett, mint a villám, szemei, mint az égő fáklyák. Karjai és lábai csillogtak, mint a fénylő réz, és beszéde oly hangos volt, mint egy tömeg zúgása. Egyedül én, Dániel, láttam ezt a látomást. A férfiak, akik velem voltak, nem látták azt, mert nagy rémület fogta el őket; elmenekültek és elrejtőztek. Én magamra maradva láttam ezt a nagy látomást, de engem is elhagyott az erőm, arcom eltorzult, és nem tudtam erőmet összeszedni. Hallottam hangos beszédét, és amikor hangos beszédét meghallottam, ájultan roskadtam arcommal a földre. Ekkor megérintett egy kéz, és fölsegített térdeimre és tenyereimre. Ezt mondta nekem: Dániel, te kedves férfiú! Értsd meg azokat, amiket elmondok neked, és állj fel, mert neked hoztam üzenetet! Amikor így szólt hozzám, reszketve felálltam. Majd ezt mondta nekem: Ne félj, Dániel, mert az első naptól fogva, hogy rászántad magad a dolgok megértésére, megalázkodva Istened előtt, meghallotta szavadat Isten, és én a te szavaid miatt jöttem. A perzsa birodalom vezére ugyan utamat állta huszonegy napig, de Míkáél, az egyik legfőbb vezér, segítségemre jött. Ezért kellett ott maradnom a perzsa birodalomban, de most megjöttem, és elmondom neked, hogy mi fog történni népeddel az utolsó időben; mert ez a látomás is arról az időről szól. Miközben így beszélt hozzám, lehajtottam a fejemet, és némán hallgattam. Ekkor az az emberhez hasonló lény megérintette ajkamat. Én pedig kinyitottam a számat, és így kezdtem beszélni az előttem állóhoz: Uram, a látomás alatt annyira elfogott a fájdalom, hogy nem tudtam erőmet összeszedni. De hogyan is merne, uram, a te szolgád beszélni veled, ó uram! Még most sincs semmi erőm, és a lélegzetem is elállt. Akkor ismét megérintett az az emberhez hasonló lény, erősítgetett engem, és ezt mondta: Ne félj, te kedves férfiú! Békesség neked! Légy erős, légy erős! Amikor így beszélt hozzám, megerősödtem, és ezt mondtam: Beszélj, uram, mert megerősítettél engem! Azután így szólt: Tudod-e, miért jöttem hozzád? Nekem most újra harcolnom kell Perzsia vezérével, és ha abból a harcból kikerülök, a görögök vezére következik. De előbb elmondom neked, hogy mi van megírva az igazság könyvében. ? Senki sincs, aki velem tartana azok ellen, csak Míkáél, a ti vezéretek. Mert én is mellette álltam a méd Dáriusz első évében, erősítettem és támogattam.


Imádkozzunk!

Dicsőítünk téged mennyei Atyánk, hogy te mindent elvégeztél az Úr Jézus váltsághalálával, feltámasztásával, mennybemenetelével és a Szentlélek elküldésével. Magasztalunk Urunk, hogy mi mindennek utána lehetünk már. Magasztalunk, hogy mint gyülekezeti közösség imádhatunk most is téged, Szentháromság, egy örök Istent. Ahogy énekeltük is, a te Lelked munkálkodik bennünk. Köszönjük az örömöt, amit a szomorúságban adsz, a vigasztalást, bocsánatot, amit bűneink terhe közepette adsz. Köszönjük Urunk, hogy a munkanap végén most lelkileg is megpihenhetünk újra te előtted. Kérünk téged, áraszd ki ránk Lelkedet igéd által, add, hogy most is lehessen a te igéd személyes üzenetté.

Köszönjük, hogy együtt örülhetünk a keresztelő családdal, köszönjük, hogy a te kegyelmedet, szabadításodat hirdeti a keresztség sákramentuma is. Add Urunk, hogy növekedhessünk ebben a kegyelemben.

Jézus Krisztusért kérjük mindezeket tőled és fogadd kedvesen imádatunkat.

Ámen.


Igehirdetés

Dániel könyvét olvasva újra és újra az van előttünk az egyes részekben, hogy Isten hogyan uralkodik, hogyan gondoskodik népéről, irányít mindent a mennyei dicsőségben népe üdvössége miatt, hogyan készíti a Messiás érkezését. A 7. részétől kezdve Dániel látomásaival találkozunk, ezek egyike a most olvasott igeszakaszban. Nem is olyan régen hallhattuk, hogy van Isten az égben, amikor Dániel Nabukodonozor királynak mondta el ezt a bátorító igazságot, aki szintén kapott kijelentést Istentől.

Az igében most arról a látomásról van szó, amely bemutatja, hogy nemcsak Isten van az égben, aki sok mindent csinál, hanem valami más is, ami meghatározza az égben mindazt, ami a prófétával történik, a próféta életét és népének a sorsát. A mennyei dicsőségben történik valami Istennel kapcsolatban, az Istenhez tartozókkal kapcsolatban és ez hat Dánielre és az övéire.

Azt vizsgáljuk majd, hogy Isten hogyan munkálkodik a mennyei dicsőségben az ő angyalain keresztül és ez hogyan határozza meg Dániel életét, illetve mindaz ami a mennyben történik, mit jelent a próféta számára itt a földön és ennek a mennyei történésnek ő hogyan lesz eszközévé, részévé. A kijelentést röviden elemezzük és azután vizsgáljuk mit is tesznek az Isten jelenlétében lévők, az angyalok és Dániel.

Az új fordítású Biblia itt sem hozta azokat az íme szókat, amelyeket a Károli fordítás jelez. Felolvasom ezért az igerész elejéről azokat a kifejezéseket: "És az első hónapnak huszonnegyedik napján, ímé én a nagy folyóvíznek, azaz a Hiddekelnek partján voltam és felemeltem szemeimet és látám, és ímé: egy férfi, gyolcsba öltözve, és dereka ufázi arannyal övezve." Károli Hiddekelnek fordítja, amit az új fordítás Tigris folyónak nevez. Dániel itt kapja az újabb kijelentést. Mennyei jelenés által, amelyben a láthatatlan világ színterén zajló harcról van szó, mindenképpen hadakozásról, háborúról.

A prófétáról először megtudjuk, hogy ő harcol a földön, három hónapon át böjti időszakot tart, gyászol, fájdalma van és mint kiderül, imádkozik, őszintén elmondja Istennek, amit érez, amit gondol; imaharcot folytat. Nagyon fontos a történés értelmezése miatt, hogy mindezt Círus király harmadik évében teszi. Círus volt az az uralkodó, aki uralkodása első évében haza engedte Júda népét ? ahogyan olvastuk Dániel könyvében és Ézsaiás könyvében is ?, sok más néppel együtt, mindenki mehetett haza. Elfoglalta Babilont és első döntéseinek egyike volt ez.

Dániel ? a 9. rész szerint ? olvasta Jeremiás próféta próféciáját a hetven évről, amelyről Isten kijelentette, hogy akkor ér véget népe fogsága, ő erre őszinte bűnbánatot tartott, majd Gábriel angyaltól hallotta Isten bátorító ígéretét népe jövője miatt. Milyen nagy öröm lehetett a szívében, amikor ő is hallotta, tapasztalta, hogy hazamehet mindenki. Vajon akkor miért gyászol és böjtöl Dániel Círus király uralkodásának harmadik évében? Ezt akkor tudjuk meg, amikor a mennyei lény elmondja Dánielnek, hogy miért jött. Mi történt?

A földi színtéren kiderült, hogy Júda népének hazatérése örömteli volt, de a megérkezése nem volt annyira örömteli, a hazatérők sok nehézséggel szembesültek. Dániel számára az is gond lehetett, hogy nem sokan mentek haza. Nagyon sokan nem merték vállalni a biztos életkörülmények elhagyását, mert kemény munka várt otthon rájuk, újjáépítés. Ezsdrás könyve 4. részéből megtudható, hogy nagyon rövid időn belül a samaritánusok és más idegen népek elkezdték támadni őket, sőt bevádolták őket az uralkodónál. Az a Círus, aki hazaengedte Júda fiait is és engedélyt adott a templom építésre, egyszerre csak egy olyan döntést hoz, hogy a templom építést nem folytathatják, mert bevádolták őket rágalommal.

Dániel az uralkodó közelében volt, így mindezt, mint politikai vezető hallotta, ismerte. Dániel nem látta az isteni ígéret beteljesedésének a menetét, Isten valamennyi ígéretének beteljesedését és a Gábriel angyaltól személyesen kapott ígéret beteljesedését. Sok minden elindult, de nem értette, miért vannak most akadályok. Mindenképpen ránehezedett népe sorsa, valamint saját élete is, szenvedett emiatt és érezte népe iránti felelősségét is. Három héten át böjtöl és vár, várja az Úr ígéretének alakulását, az Úr válaszát. Ekkor találkozunk a Károli fordításban lévő íme szókkal, ahogyan felolvastam. Dánel a folyóparton van és íme megjelenik neki a követ. Hirtelen, mennyei jelenést lát, a láthatatlan világból valami láthatóvá válik számára, mert az Úr kijelentését fogja megkapni.

A magyarázatos új fordítású Bibliában olvashattuk az igemagyarázatot is, amiben angyalnak minősíti az igemagyarázó, sőt az mondja, hogy a 9. részhez hasonlóan, valószínűleg ismét Gábriel jelenik meg újra Dánielnek. Ha azonban összevetjük ennek a titokzatos lénynek a leírását a Jelenések könyve 1. részében olvasható dicsőséges mennyei uralkodó leírásával, akkor kiderül, hogy szinte ugyanazokat a kifejezéseket használja az Újszövetség. Jézus a mennyei dicsőségben megjelenik Jánosnak Páthmosz szigetén. Én ezért ezt a magyarázatot ismertetem, hogy itt Dánielnek valószínűleg nem egy angyal jelent meg, hanem, az Úr maga. Az ószövetségben többször találkozunk "az Úr angyala" kifejezéssel, ami ? kiderül a leírásból, a szövegösszefüggésből ? titokzatos módon az Úr személyét mutatja, isteni lény.

De miért szorul akkor segítségre, ahogy a történetben olvasható? Ez nem az uralkodó gyengeségét jelzi, hanem egyszerűen azt, hogy harcok idején az uralkodó nem egyedül harcol, hanem vannak mellette harcostársai, szolgatársai. Elég, ha arra gondolunk, hogy amikor az Úr Jézus a földön járt, legalább kétszer angyalok támogatták, a negyven napos böjtje, a kísértés után angyalok hoztak neki enni valót és a Gecsemáné kertben ? Lukács leírása szerint ? angyal jött, hogy erősítse őt. Péternek pedig a Gecsemáné kerti történés után az Úr Jézus azt erősítette, hogy ő megtehetné, hogy több tízezer angyalt kér az Atyától, hogy megmentse őt, de akkor hogy teljesednének be az Írások.

Számomra az üzenet sokkal bátorítóbb, hogyha itt úgy értelmezzük a leírást, hogy az Úr maga jött Dánielhez, mert ennyire fontos volt szolgájának az a kijelentés, amit tovább akar adni. Jézus beszélt erről, amikor a tanítványaival beszélgetett, hogy ő azt mondja, amit az Atyától kapott.

Az üzenet hangsúlya ugyanis mindenképpen az, hogy a mindent uraló Isten küld az ő szolgájához, mert el akar neki mondani valamit, amit eltervezett és ő készül végrehajtani, és mindezek érdekében mi történik most is a jelenben illetve a jövőben. Tehát harcról van szó, ezért olvassuk így, az ige, a látomás hadakozásról szól. Ha elolvastuk a 11. részt tegnap és ma, akkor olvashattunk arról, hogyan mutatta be a jövőt Dánielnek Isten igéjének a kijelentése. Isten valóban ezt akarta elmondani Dánielnek. De mielőtt még az ő isteni tervének a menetét elmondaná, előtte mégis csak azt a másik igazságot akarta a szolgájának hangsúlyozni, hogy tudja meg, milyen hadakozás zajlik azért, hogy ő egyáltalán megismerhesse az Úr szavát. Ezt is meg kellett értenie neki, mert ez is érintette Dániel személyét és a szolgálatát.

A történetből megtudjuk ? és ez valóságos történet, nehogy bárki azt gondolja, hogy itt mese zajlik ?, hogy 21 napon át a mennyei követ, az Úr, nem érkezhetett a válasszal a szolgájához, mert Perzsia és a királya mögött lévő démoni angyal ellenállt neki. ? Ez valójában kérdés számomra is, hogy hogyan lehet, hogy egy angyal ellenállhat az Úrnak, amennyiben ez a titokzatos lény isteni személy. Márpedig ekként szeretném magyarázni, sok írásmagyarázóhoz hasonlóan. ? Harc van a mennyben. Isten megtehetné, hogy ne legyen semmiféle harc, hogy már most is Új ég és Új föld legyen itt számunkra, de azt tudjuk ? Dániel könyvéből is ? hogy ez csak akkor következik be, ha az Úr Jézus újra eljön. Addig harc van a mennyben.

Itt nem Isten ügyének, az Istentől küldött dicsőséges mennyei lénynek a személyéről van szó, hanem a mennyei harc komolyságáról. A démoni angyal személyének lehetősége van ellenállni az Úr ügyének, feltartóztathatja azt az ügyet, hogy a próféta hamarabb kapja meg a kijelentést és a magyarázatot.

Ne felejtsük el, hogy Dániel számára ez a huszonegy nap nem lehetett egyszerű, nem volt könnyű várni. Azt tudtuk meg, hogy azonnal elhangzott az Úr válasza, Isten azonnal akart válaszolni az imádságra, a böjtölésre, de huszonegy napig várni kellett. Azok az igék, amik arról beszélnek, hogy néha az Úr ügye, szava, munkája késik, vagy legalábbis így érezzük, azok arra utalnak, hogy nekünk akkor is benne kell bíznunk, nehogy azt gondoljuk, hogyha az Úr késik, akkor talán el is késik. Ha késik is bízzál benne. Amikor várni kell az Úrra, azt mondja az ige: jó várni az Úrra. Mert van, amikor a mennyei harc miatt kell várni.

Mihály arkangyal segíti az Úr ügyét a mennyei harcban. Remélem, ha ezt a szakaszt olvastuk, akkor megnéztük Júdás levele 9. versét és a Jelenések könyve 12. részét, ahol szintén szerepel Mihály arkangyal, akiről kiderül, hogy ő Izrael mögött levő mennyei fejedelem, őérettük is harcol és az Úr ügyeiért is harcol az Úr mellett. Ő mindenképpen valamilyenfajta fejedelem és vezér az angyalseregek között. Júdás levele 9. versében arról olvasunk, hogy vitatkozik Mózes teste fölött a Sátánnal és nem mond ellene dorgáló ítéletet. A Jelenések könyve 12. részében angyal seregekkel együtt harcol a Sátán és seregei ellen.

Dániel tehát legelőször azt értheti meg, még mielőtt az isteni kijelentés részletét és mentét megérthetné, hogy egyáltalán már a kijelentés megnyeréséhez és megértéséhez is a mennyei dicsőségben harcra van szükség. Az nem úgy van, hogy az Úr szolgája akármikor megkaphatja a kijelentést, amikor imádkozik, és talán pontosan érte. Kőkemény harc zajlik a mennyben az Úr ügyéért, szolgájáért, azért, hogy az Úr ügye haladhasson előre, azért, hogy megérkezhessen a Messiás, Isten országa.

Ennek a lelki harcnak a kimenetele természetesen nem kérdéses, gondoljunk arra, hogy Dániel is úgy tudja meg, hogy itt harc zajlik, hogy már ott van az Úr követe, ott van az Úr maga. Az is jellemző, amit Dánielnek mond, amikor arról beszél, hogy Perzsia fejedelme ellenáll, de Mihály arkangyal segítségével legyőzetett és arról beszél, hogy "én ott maradtam a perzsa királyoknál" (Károli fordítás). Az "ott maradtam" az ősi szöveg szerint jobban hangzik így: én fölibük kerekedtem a perzsa királyoknak, ill. a perzsa királyok a hatásom alá kerültek, azaz én hatalommal bírok fölöttük. Például Mózes első könyvében ugyanez a szó szerepel, amikor Rúben áldása hangzik. Az ige arról beszél, mikor Jákób áldja a fiait, hogy Rúben nem lehet az elsőszülöttségi jog örököse, tehát nem kerülhet hatalmi pozícióba a testvérei fölött.

Ez azért fontos, mert azt jelzi, hogy nemcsak Círus perzsa király fölött és a mögötte levő angyalok fölött bír hatalommal, hanem az őt követő perzsa királyok fölött is. Sőt a görög királyok, a római császárok fölött is, és az utána következő földi hatalmak fölött. Az Úr hatalma mindenek fölött való. Az igében a 11. fejezet első versét azért olvastam még el, mert arról szól, hogy amikor Dárius első esztendejében megszületett az a döntés, hogy Júda népe haza mehetett, azért született meg, mert az Úr hatalommal bír a méd-perzsa uralkodó fölött.

A harc kimenetele tehát nem kérdéses. Számunkra még kevésbé kérdéses, hiszen mi utána vagyunk azoknak az eseményeknek, amikről a próféciában ? a 11. részben ? elég részletesen ír az ígéret. Valóban végbement mindaz, amit Isten megígért Dánielen keresztül. Már az Úr Jézus is eljött, meghalt, föltámadott, mennybe ment, már a Szentlélek is itt van. Egyedül az Úr Jézus második jövetelére kell nekünk is várni. Az ő eljövetele azért fontos, mert akkor fog végérvényesen megsemmisülni a Sátán és angyalai hatalma, onnantól fogva nem lesz harc a mennyben, de addig harcol az Úr. Ez az ő döntése, ezzel is az ő isteni nagyságát emeli ki. Ezért mondja az Efézusi levél 6. részében, nekünk nem test és vér ellen van tusakodásunk, hanem fejedelemségek ellen, hatalmasságok ellen, sötétségek ellen. De ez a tusakodás nem a mi emberi tusakodásunk, nekünk sohasem kell harcolnunk az angyalokkal, a Sátánnal. Az Úr harcol, nekünk azért kell az Úrtól kapott lelki fegyverzetet felvenni. Nem véletlenül mondja az Írás: "Megrontja a Sátánt a ti lábaitok alatt hamar." Ez jelzi, hogy a Sátán nem lehet úr Isten népe fölött, de úgy tűnik, mintha bánthatná őket, de az Úr megrontja hamar.

Ennek a történetrésznek az üzenete az, hogy Isten mindenkori népének komolyan kell venni, hogy a mennyei dicsőségben harc zajlik értünk; személy szerint és mint közösségért. Az Úr és a seregei harcolnak a Sátán és a seregei ellen. Néha úgy tűnik a földi színtéren, mintha csatát nyerne a Sátán, gondoljunk arra, amikor elbukunk kísértésekben, talán újra, meg újra. Ilyenkor szégyelljük magunkat és úgy érezzük, mintha végünk lenne, nem leszünk soha az Úr gyermekeivé, soha nem lesz üdvösségünk. Vagy, amikor látjuk Isten népének a bűneit, vagy azt tapasztaljuk, hogy körülöttünk nem tér meg senki, akiért imádkozunk, akkor az Úr vesztett, a Sátán a győztes?

Ha Dániel továbbra is élt volna ? a földi színtéren, a láthatók tekintetében ?, azt hallotta volna, hogy mennyi szenvedés, mennyi gonoszság éri az Úr népét. A templomépítést is folyamatosan gátolták. Nehémiás idejében a falépítést akadályozták és vádolták Isten népét. De a templom elkészült, a jeruzsálemi kőfal felépült. Később kegyetlen szenvedés, üldözés érte a zsidókat a görög uralom idején ? Antiochus Epiphánés idején megszentségtelenítették a templomot. Jézus idejében még Izrael népe is igen mélyen volt a bűneiben és nem fogadták el a Messiást. De ő eljött és győzött és az Úr uralkodik. Dániel könyve erről is beszél és kiderül, ha kellett, az Úrnak még arra is volt hatalma, hogy a legnagyobb gonoszságból hozza ki az áldást az övéinek; "Mert, azoknak, akik Istent szeretik, minden a javukra van".

A Filemon ifjúsági csoport néhány tagjával ? szokás szerint két hetente ? a Bibliát szoktuk tanulmányozni. A Zsidókhoz írt levelet kezdtük el és az 1,14-ben megdöbbenve vettem észre a mondatot az angyalokról: "Avagy nem szolgáló lelkek mindazok elküldve a szolgálatra azokért, akik örökölni fogják az üdvösséget." Az angyalok diakóniai szolgálatot végző lények, lelkek, akiket az Úr elküld istentiszteleti szolgálatra azokért, akik örökölni fogják az üdvösséget. Amit az Isten jelenlétében, a mennyei dicsőségben most is végeznek az angyalok ? istentiszteleti szolgálat ? az a földön úgy valósul meg, hogy jönnek értünk, hogy szolgáljanak és szolgálják az üdvösségünket. Csak, ezt mi nem látjuk, de attól még valóság. Lehet, hogy Dániel idejében és ezt követően is, a perzsa királyok, a rómaiak annyi gonoszságot tehettek, de Isten akkor is végrehajtotta az ő isteni tervét.

Harc van a mennyben és a harc végkimenetele egyértelmű. Ebben a harcban hogyan vesz részt Dániel? A 10. részben fontos, hogy mielőtt Dániel megkapná az isteni kijelentés részletes menetét, tervét, előtte az Úr azt akarta neki elmondani, hogy milyen harc zajlik a mennyben. Azt olvastuk, hogy mielőtt Dániel mindezt tapasztalta, látomásban megélte, böjtölt és imádkozott. Imádsága és böjtje során még nem tudta, hogy mi zajlik a mennyben, de mindenképpen részese volt Isten tervének. Ő azt érezte, hogy valami miatt szenved népe állapotáért, nem hagyta nyugton népe sorsa és saját élete sora sem. Imádkozott és böjtölt és mikor jött az Úr, kiderült, hogy nem véletlenül érkezett, választ akart adni Dániel kérdéseire.

Mi, akik utána vagyunk ezeknek a történéseknek a Szentírás tanítása szerint, Isten mennyei harcában nem kell részt vennünk, de amikor imádkozunk és böjtölünk az ő ügyéért, akkor mindenképpen részeseivé válunk a harcoknak. Mi nem az angyalokhoz, nem Mihály arkangyalhoz imádkozunk, mi az Úrhoz imádkozunk, tőle kérünk segítséget és ő megígéri, hogy segít, jön és megment. A köszöntésben azért hangzott el a bibliai ige, hogy "Nincs olyan, mint a Jesurun ? azaz Izrael ? Istene, aki az egeken száguld segítségedre." Van, amikor ő maga jön, és van, amikor eszközöket használ, küldi az angyalait. A lelki fegyverzetek felsorolását Pál apostol is az imádsággal fejezi be: "Imádkozzatok értem". Az imádság is fegyver.

Ezt éltük át otthon, amikor az édesapám alkohol fogságából való szabadulásáért imádkoztunk éveken keresztül. Csodálkozunk, hogy miért kell éveken át imádkozni, de élő reménységünk lehet arra, hogy meg fog szabadulni. Nem azért, mert imádkozunk, hanem azért, mert az Úr szabadító. Merjük hinni, hogy a legkeményebb hozzátartozónk is, aki ellenáll az Úrnak, és talán nekünk is, bármikor az Úré lehet?

Jézus maga is többször imaharcot vívott az övéiért és magáért is. Ha népünkre, népünk vezetőire gondolunk, az új Parlament és az új kormány megalakulása után, akkor vajon mi is részt vehetünk a mennyei harc győzelmeiben? Imádkozzunk népünkért és vezetőinkért azzal a hittel, ahogy azt Dániel is tette. Ha kell, gyászolva, ha látjuk, hogy nem jó irányba halad népünk sorsa. De mindenképpen imádkozzunk. Ha pedig azt látjuk, hogy jó fele halad és örülünk, akkor is imádkozzunk a kegyelemért.

Amikor Elizeus szolgája nem látta a védelmükre siető angyal sereget, Elizeus először egy kijelentést mondott a szolgájának, majd az Úrhoz imádkozott és arra kérte, hogy a szolgának is adja meg a látást, és akkor a szolga meglátta az angyalsereget.

Dániel imádsága, böjtölése jelzi milyen hatalom van az istenfélő ember, az istenfélő közösség kezében, amikor az Úr harcaiban így vesz részt.

Az ige további mondanivalója a Dánielnek adott isteni kijelentés ereje. A történetben nagyon megható, hogy Dániel erőtelensége akkor lesz igazán valósággá, amikor találkozik az Úrral, a látomás maga. Aztán erőt kap, de amikor megszólal, akkor ismét teljesen erőtlen lesz. Mi közülünk senki sem élte át, hogy az Urat látomásban látta, és megszólalásakor összeesünk a szava ereje miatt. Valószínűleg egyikünk sem esik össze, amikor kinyitja a Bibliát és elkezdi olvasni, vagy hallgatja az igehirdetést. A mi időnkben az Úr már nem ilyen látványos módon mutatja be az ő szentségének, szavában rejlő hatalmának az erejét, hanem az ő Szentlelke és az ő igéje együtt jelenti az Úr jelenlétét és az ő szavát számunkra. Ez nem jelenti azt, hogy kevésbé lenne szentséges és kevésbé lenne erős az Úr szava. Amikor ezt átgondoltam, rájöttem arra, hogy én akkor szoktam erőtlen lenni, amikor látom, hogy nagy baj van és nem történik változás, szabadulás.

Dániel azért volt erőtlen, mert ott volt az Úr jelenlétében, de aztán az Úr szava őt is megerősítette. A titokzatos emberi lényhez hasonló érintés megerősítette őt; az már biztos, hogy az Úr jelenléte és szavának az ereje őt is áthatja: "Légy erős, légy erős!" Az Úr megerősítette, hogy megérthesse a szavát és képviselhesse, leírhassa majd, illetve hittel tudjon tovább imádkozni.

Bennünket is az Úr jelenléte és szava erősít meg. Mi nem látjuk a mennyei harc részleteit, hiszen az a láthatatlan világban zajlik, de amikor az Úr szava szól, az bennünket is megerősít, mert az ő Lelke munkálkodik. Az Úr Lelke, a Szentlélek ezért jött el, hogy számunkra az Úr jelenlétét képviselje az ő igéjével együtt. A Szentlélek és az Úr Lelke mindig együtt képviseli az Úr jelenlétét és erő van benne. Erővel hat, hatalommal munkálkodik azokban is, akikért imádkozni szoktunk, vagy akiknek már nem merünk Jézusról beszélni, de elé éljük, hogy kicsoda az Úr. Az Úr szava az isteni cselekvés eszközévé lesz. Országa ügyében ma is, amikor megtéríti a bűnösöket, amikor megoldja a megoldatlan problémákat, amikor testileg és lelkileg is szabadítást, megoldást ad.

Lehet, hogy erőtlenek vagyunk és úgy érezzük, hogy nincs velünk az Úr, nem szól, lehet, hogy emiatt gyászolunk és böjtölünk és keservesen imádkozunk, de egyszer csak megszólal az Úr és erőtlenségünk egy pillanat alatt erővé lesz. Lehet, hogy Pálhoz hasonlóan, fizikai erőtlenségünk megmarad, de lelkünk megerősödött, vagy úgy, amint sok más hithős, aki hatalmas dolgokat vitt végbe, sőt olyan hithősökhöz hasonlóan, akik még életüket is adták az Úrért. Haláluk lehet, hogy éppen az Úr győzelmének lett a jele.

Eszünkbe jut egy ige, vagy éppen azt az igeverset/szakaszt olvassuk, vagy arról szól az igehirdetés, amely az Úr szava által megerősít minket.

Dániel könyve 10. részében abban bátorít minket, hogy érettünk nemcsak ő harcol a mennyei dicsőségben, hanem az ő angyalai is az ő ügyéért. Amíg Jézus nem jön el, addig a mennyben is harcol az Úr értünk és ennek a földön sokféle következménye van. Ezek közül az egyik legfontosabb, hogy ? Dánielhez hasonlóan ? mi is lehetünk Isten eszközei. Imádságban, böjtölésben, az ő szavának a megértésében, képviselésében. Nemcsak az angyalok lehetnek küldöttek, hanem mi is lehetünk az Úr küldöttjei. A kérdés az, hogy mi hisszük-e ezt. A hit most azt jelenti, hogy nemcsak arra nézek ami a földön zajlik körülöttem, vagy bennem, hanem inkább arra, aki számomra az Úr, az ő jelenléte, az ő szava ereje és, amit ő tesz a láthatatlan világban is az ő angyalain keresztül, mert ő uralkodik és győz.


Imádkozzunk!

Dicsőítünk téged mennyei Atyánk, hogy te valóban mindenható Isten vagy és csodálatos számunkra, hogy atyai szeretettel érzel irántunk is. Köszönjük, hogy Atyánknak szólíthatunk téged, a mindenható Istent. Dicsőítünk mindazért, amit az Úr Jézusban elvégeztél. Köszönjük, hogy Szentlelked által velünk vagy. Magasztalunk Urunk téged, hogy ma is te vagy a győztes. Segíts nekünk Urunk abban, hogy amiről igéd üzenete szól, merjük elhinni, különösen akkor, amikor erőtleneknek érezzük magunkat, vagy népedet. Amikor úgy látjuk, hogy a gonoszság győzedelmeskedne, adj nekünk Urunk erőt az imádságra, a böjtölésre, bátorságot és erőt a te igéd képviselésére, hűséget a szolgálathoz. Add, hogy tudjunk azzal a hittel eszközeid lenni ahogyan Dániel is.

Urunk könyörülj meg rajtunk, szeretteinken, gyülekezetünkön. Imádkozunk népünkért, vezetőinkért. Kérünk téged, áldd meg a határon túl élő testvéreinket is.

Urunk könyörülj meg mindazokon, akik az esőzések miatt most szenvednek, sokféle bajban. Add, hogy láthassák meg kegyelmedet, irgalmadat a szerencsétlenség között is. Add Urunk, hogy tudjunk értük is imádkozni hűséggel.

Ámen.