PASARÉTI PRÉDIKÁCIÓK

Pasarét, 2007. október 4.
(csütörtök)

Földvári Tibor


SALAMON NEM MARADT ENGEDELMES


Alapige:1Kir 11,1-13

Salamon király sok idegen asszonyt szeretett a fáraó leányán kívül, móábiakat, ammóniakat, hedóniakat, szidóniakat és hettitákat, olyan népekből valókat, amelyekről aztt mondta az Úr Izrael fiainak: Ne keveredjetek közéjük és ők se keveredjenek közétek, mert az isteneikhez hajlítják szíveteket! Ezekhez ragaszkodott Salamon szerelemmel. Volt neki hétszáz főrangú és háromszáz másodrangú felesége. Feleségei elhajlították a szívét. Így történt, hogy Salamonnak a szívét vénségére más istenekhez hajlították feleségei, és szíve nem volt teljesen Istenéé, az Úré, mint volt apjának, Dávidnak a szíve. Mert Salamon Astóretet, a szidóniak istenét és Milkómot, az ammóniak bálványát követte. Így olyan dolgot tett Salamon, amit rossznak lát az Úr, és nem követte olyan tökéletesen az Urat, mint apja, Dávid. Akkor épített Salamon áldozóhalmot a Jeruzsálemmel szemben levő hegyen Kemósnak, a móábiták bálványának és Moloknak, az ammóniak bálványának. Így tett Salamon a többi idegen asszonya kedvéért is, akik maguk isteneinek tömjéneztek és áldoztak. Megharagudott ezért az Úr Salamonra, mivel elhajolt a szíve az Úrtól, Izrael Istenétől, aki kétszer is megjelent neki, és erre nézve azt parancsolta neki, hogy ne kövessen más isteneket; de ő nem tartotta meg, amit az Úr parancsolt. Akkor ezt mondta az Úr Salamonnak: Mivel ez történt veled, és nem tartottad meg a velem kötött szövetséget, sem rendelkezéseimet, amelyeket adtam neked, azért én ki fogom szakítani kezedből az országot, és a szolgádnak adom. De apádért, Dávidért nem a te napjaidban teszem ezt. A fiad kezéből fogom kiszakítani. És nem az egész országot szakítom ki. Egy törzset adok a fiadnak szolgámért, Dávidért, és Jeruzsálemért, amelyet kiválasztottam.


Imádkozzunk!

Imádunk téged mennyei Atyánk, és előtted hódolunk a gyülekezet közösségében. Hálaadással vallottuk meg az ének szavaival, boldogok lehetünk, mert mi is a te törvényedben járunk, s ha elelbukunk is benne, köszönjük a bocsánatot. Magasztalunk, hogy segítesz fölkelni, és tovább követni téged feddhetetlenül. Áldunk téged Urunk, ha a mai napon is hűen engedelmeskedhettünk neked, de köszönjük a bocsánatot, ha mégsem. Urunk, szeretnénk ma este is elcsendesedni előtted, kérünk, hogy a te törvényedet, a te igédet hallva munkálkodjon bennünk. Könyörülj rajtunk, hogy igyekezzünk csakugyan engedelmeskedni neki. Ne csak elméletben akarjuk kimondani, hogy szeretünk téged, hanem látszódjon az életünkön is. Áldunk téged Urunk, hogy ezen keresztül másokban is munkálkodsz. Add, hogyha haza megyünk, és holnap megyünk a munkába, láthassák rajtunk, hogy mi téged szeretünk és ezért engedelmeskedünk neked hűséggel. Köszönjük Urunk, hogy te az ígéreted szerint itt vagy és munkálkodsz bennünk csakugyan. Előre hálát adunk neked a munkádért. Jézus nevében.

Ámen.


Igehirdetés

Vonaton utazva gyakran hallhatunk alattunk egy-egy csattanást, amikor a vonatkerekek váltóhoz érkeznek, jelezvén, hogy a váltó átirányította a kerekek menetét. Némely váltásnál emiatt nagyon hamar a táj is megváltozik. Amikor az Inter City vonat is kénytelen utat változtatni, az ember ideges is, hogy esetleg késik, lekésik dolgokról, nem abba az úti célba érkezik, ahova menni szeretne, mert bizonyos okok miatt a vonat menetének az irányát átváltották. A váltás csupán egy kis mozdulat itt, de a vonat egészen másfelé halad el.

Salamon életének a mostani esetét tanulmányozva jutott eszembe a vonat váltóállítása, mert jól tükrözi élete végének nyomorúságát. Csak apró kis elmozdulás volt Salamon életében, de ez az engedetlenség elég volt ahhoz, hogy élete vége egészen máshogyan alakult, mint annak kezdete, vagy királyságának fénykora. Salamon nem követte tökéletes szívvel az Urat. Arra keressük a választ, hogy vajon miért is, tulajdonképpen. A végén megnézzük, hogy ez a szomorú történet hogyan lehet mégis számunkra bátorítás. A mai hívő ember, aki Salamonhoz hasonlóan nem tudja tökéletesen követni az Urat, de hívő életének mégsem kell olyannak lennie, mint a királyé. Mi volt Salamon életében a váltóállítás? Hogyan menekülhetünk meg életünkben minden hamis váltóállítástól?

Nehémiás könyvének a végén Isten Szentlelke kijelenti, hogy Salamon király miért lehetett olyan hatalmas, dicsőséges, hűséges követője az Úrnak. Azt írja Nehémiás, amikor beszél a néphez: "Nem volt sok nép között hozzá hasonlatos király, akit szeretett az ő Istene, és királlyá tette őt egész Izrael fölött." Rengeteg nép vette körül Izraelt, de egyetlen király sem volt olyan, mint Salamon, akit szeretett az Úr. Az ő sikerének, hűséges Isten követésének, engedelmességének az volt az oka, hogy szerette őt az Úr és hatalmas ajándékot adott neki, amikor királlyá tette Izrael fölött.

A Szentírásból tudjuk, hogy Salamon születése is már azt hirdette, hogy Isten mennyire szereti azt a kicsiny gyermeket, annak apját, anyját és népét. Hiszen az édesanyja, Betsabé, Uriás felesége. Apját, Uriást Dávid megölette. Dávid és Betsabé első gyermeke meghalt és tetszett Istennek mégis, hogy ezt a bűnben született házasságot mégis megajándékozza egy kisgyermekkel, akit Dávid utódául választott. Dávid, Salamon, Betsabé és egész Izrael is megtudhatta, hogy milyen kegyelmes az Isten.

Salamon fiatal korától fogva ragaszkodott az Úrhoz, olvashatjuk az igében, hogy mennyire szerette ő az Istenét. Salamon alázata jól látszik abból, hogy bölcsességet kért az Úrtól, hogy teljesíthesse az Istentől kapott feladatát. Gazdagsága, bölcsességének a hatalma, templomépítése, mind, mind azt jelezte, mennyire áldott királya Izraelnek, mennyire szereti őt Isten. Az a 666 talentum, ami költségvetésének egyévi bevétele volt, majdnem 30 tonna arany. Ez úgy képzelhető el, mintha hazánk olyan költségvetéssel bírna, mint az Egyesült Államok. Mérhetetlen gazdagság jellemezte őt. Amikor bölcsességet kért, kiderült, hogy őt a gazdagsággal nem lehetett támadni, kísérteni, ő gazdagon is hűséggel ragaszkodott az Úrhoz. Nem csoda, hogy Sába királynőjének a lélegzete is elállt, amikor láthatta Salamon gazdagságát, de még inkább ebben a gazdagságában is megmutatott istenhitét, áldozati magatartásait, szolgái viselkedését. Salamon ragaszkodása, szeretete az Úr iránt nemcsak maga számára volt nagy áldás, hanem családjára is, népére is, sőt a környező népek is profitáltak mindabból, ami királyságát jellemezte. Mert Salamon szerette az Urat és az Úr is szerette őt. Az Úr tökéletes szeretettel szerette Salamont. Azonban Salamon nem tökéletes szeretettel szerette az Urat.

Az 1Kir 11. erről ad beszámolót: óriási ellentét van a fiatal Salamon, aki fénykorát Isten hűségében éli és az idős Salamon között. Nagyon szomorú a megjegyzés: "Szíve nem volt teljesen az Istenéé", már nem követte az Urat tökéletesen. A héber szövegben két kifejezést is használ a 4. és a 6. versben, melyek azt húzzák alá, hogy valaki nem teljes odaszánással, teljes szívvel, teljes lélekkel szeret valakit, követ valakit. Ez a belső lelkiállapot abban lett nyilvánvaló - jól tudjuk -, hogy Salamon elkezdett bálványimádó lenni. Nemcsak a dicsőséges, Istenhez hűséges állapotát írja le részletesen a szentíró, hanem az Istentől való elhajolt állapotát is. Ezért lehet magunk számára is leleplezni azt a szörnyű hamisságot és csalárdságot, ami miatt Salamon király, aki annyira hűséges volt az Úrhoz, annyira hűtelenné tudott válni.

Vannak olyan írásmagyarázók, akik nem tudják elfogadni, hogy mindkét Salamonról szóló mondás igaz lenne, képtelenség, hogy valaki, aki ennyire hűséges, ennyire elforduljon. Túlzásnak érzik a 11. részben való leírást, azt gondolják, hogy bizonyára nem volt gonosz Salamon. De az Ige önmagáért beszél.

Miért lett Salamon ilyenné? Miért nem követte tökéletes szívvel az Urat? A válasz nagyon egyszerű: azért, mert ő majdnem teljes szívvel követte az Urat, csak egyetlen kérdésben nem. Szinte tökéletes engedelmességgel ragaszkodott az Úrhoz, egy dolgot kivéve. Ez az egy dolog az, amiről ő maga is olvashatott a teremtés történetben, amikor Isten házastársat adott Ádámnak: - a szentíró megjegyzése így mondja - "annakokáért a férfi elhagyja apját és anyját, ragaszkodik felségéhez és lesznek ketten egy testté." Manapság ezt fiatalokkal való beszélgetésben így mondanánk: Salamon egyetlen kérdésben, a társkérdésben nem volt hajlandó az Úrhoz ragaszkodni. Nem volt hajlandó azt elfogadni hittel ajándékként, hogy az Úr neki is rendelt egy segítőtársat, akit szerethet, amely szerelmes házastárshoz ő hűséges lehet, akivel együtt megélheti mindazt a dicsőséget, áldást, amit Isten neki ajándékoz, hiszen szereti őt.

Salamonnak volt már egy társa, a fáraó lánya. Itt, szeretnék azok mellé az írásmagyarázók mellé állni, akik úgy mondják, a fáraó lánya minden bizonnyal Salamon Istenének a követője lett. Ne feledjük, József is egyiptomi lányt kapott feleségül. József gyermekeinek az élete is tükrözi, hogy az az egyiptomi pap lánya is az Úr követője lett.

Az 1Kir 11,1 megjegyzi, hogy Salamon megszeretett sok idegen asszonyt, a fáraó lányán kívül. Ez aláhúzza, hogy a fáraó lánya iránti szeretete az Úrnak való engedelmesség része volt. A baj az volt, hogy ő nemcsak egy asszonyhoz ragaszkodott szerelemmel. Neki megtetszett más asszony is, sőt mások, ráadásul idegen népek lányai. Nemcsak vonzalmat érzett, nemcsak flörtölni akart, hanem ugyanolyan szerelemmel ragaszkodott hozzájuk, mint ahogyan a házastársához igyekezett ragaszkodni.

Néhány ellentét párral hadd jegyezzem meg, hogyan próbálják menteni Salamont, de mennyire nem menthető. Szokás hangsúlyozni, hogy abban az időben ez szokás is volt, hiszen Dávid is több feleséggel rendelkezett. Csakhogy a korszellem, mint ahogyan a Prédikátor könyvéből tudjuk, - amelyben Salamon gondolatai is szerepelnek -, nem mindig Isten szerinti, sőt. A bűneset utáni világ korszelleme nagyon sokszor a kísértés ideje és lehetőségei. Az 5Móz 17,17-ben a király figyelmét pontosan a sok asszony veszélyére hívja fel. Ebben a szakaszban olvasható a királytörvény, amely aláhúzza, hogy Izrael királya ne tartson sok feleséget, hogy a szíve el ne hajoljon. A királytörvény folytatásában azt is leírja, hogy a királynak naponta olvasnia kell az Úr törvényét, azért, hogy ismerje meg és ragaszkodjon hozzá. Salamon, mivel hívő király volt, biztos, hogy ezt tette, olvasta az Úr szavát és igyekezett annak engedelmeskedni. Így többször kellett olvasnia, hiszen kifejezetten rá vonatkozott a feleségekről szóló igerész. A kor szokásával szemben tehát Salamonnak tudnia kellett, hogy ne legyen sok asszonya. Gondolhatott volna arra is, hogy apja mekkora hibát követett el, amikor több felesége lett. Azt is tudnia kellett, hogy az édesanyjával való kapcsolata nem úgy indult, ahogyan a teremtéskor, kezdetben, Isten terve szerint megvalósulhatott volna.

Salamon nemcsak sok asszonyt szeretett meg, hanem idegen asszonyokat. Vannak olyan írásmagyarázók, akik szerint a sok asszony még nem is olyan nagy bűn, hanem azok idegen volta súlyos hiba. Én mindkettőt bűnnek érzem. Az idegen asszonyokkal kapcsolatban szintén az 5Móz 7. világosan elmondja, hogy az Izrael népének nem szabad keverednie más népekkel. Ha arra gondolunk, hogy a Példabeszédek nagy részét Salamon írta, akkor ő maga mondta a nálánál is fiatalabbaknak, hogy tartózkodjanak az idegen asszonyoktól. Gondolhatott Izrael idegen asszonyaira, aki nem a házastárs, de gondolhatott a pogány népek idegenjeire is. Salamon intett másokat és a végén ő maga került bele ebbe a bűnbe.

Amikor sokan olvassák, hogy 700 elsőrangú feleség, 300 másodrangú feleség, akkor mondhatják, hogy ez túl sok, ennyire Salamon sem lehetett képes. Érdekes a szentíró megjegyzése: "ezekhez ragaszkodott Salamon szerelemmel." Tehát Salamon ezer asszonyhoz ragaszkodott szerelemmel. A ragaszkodott kifejezés itt ugyanaz, mint ami a Teremtés történetben olvasható: ragaszkodik feleségéhez. Nagyon sokan voltak, de Salamon mindegyiket szerette. Ne feledjük, ezeket az asszonyokat Salamon nem vén korában vette feleségül, úgy tűnik, hogy még fiatalabb korában. Lehet, hogy nem akkor, amikor még a templomot, a maga királyi palotáját és feleségének, a fáraó leányának palotáját építette, de valamikor azt követően. Nem élete végén szerzett magának ezer feleséget. Nem tanult az apja bűnéből, hibájából, Dávid érzelemvilágának a gyengeségéből. Gondolhatott volna arra, amiről az egész Írás beszél, hogy az apák és az anyák gyarlóságai öröklődhetnek. Ezt talán mi is tapasztalhatjuk, hogy mi is abban a kísértésben vagyunk a leggyengébbek, amiben a szülők általában. Ha valakinek a szülei egy bizonyos kísértésben mindig elbuktak, az a fiak életében is nagy támadási felületet jelenthet. Ezt jó tudatosítani. Salamon ezt nem tette.

Ne feledjük el azt se, hogy az Úr kétszer is megjelent neki és kifejezetten intette, figyelmeztette Salamont, amikor még nem volt abban a bűnben, hogy vigyázzon magára, vigyázzon az Úr törvényére, ragaszkodjon ahhoz, ne engedje, hogy a vágyai, érzelemvilága úrrá legyen rajta. Kiderül a szomorú tény, hogy ő inkább ragaszkodott a vágyaihoz, ebben az egy kérdésben nem volt hajlandó az Úr törvényéhez ragaszkodni, ezért ennél az egy pontnál a váltóállítás megtörtént és attól fogva igen hamar kiderült, hogy nagyon messzire került az Úrtól.

Mivel Salamon ragaszkodott az idegen asszonyok szerelméhez, ezért már nem tudott ragaszkodni a saját feleségéhez, de már az Úrhoz sem, ezért elhajolt Istentől. Miben látszódott meg ez az elhajlása? Milyennek mutatkozik meg, amikor már nemcsak a váltóállítás ténye ment végbe, hanem már az is látszik, hogy a vonat már nagyon más tájakon jár, mint ahol kellene?

Bizonyára emlékezünk arra, hogy Jézus is hangsúlyozta, hogy nem lehet egyszerre két úrnak szolgálni. Salamon kezdetben csak az Úrnak szolgált, de egy idő után az Úrnak is szolgált, aztán ment más bálvány uraknak is szolgálni, másokat is imádni. Azt olvastuk, hogy a szíve elhajlott Istenétől. Ne tévesszen meg bennünket az a kifejezés, hogy a "feleségei, az idegen asszonyok elhajlították a szívét", mert az valóban így van, hogy ők tették, de ezt azért tudták tenni, mert Salamon már nem ragaszkodott az Úrhoz. Csak annak a szívét tudja a kísértő elhajlítani, aki nem ragaszkodik az Úrhoz hűséggel, szeretettel. Élete végén Salamon súlyos lelkiállapotának alapvetően nem az asszonyok az okai, hanem elsősorban ő maga. A váltóállítás őmiatta történt, ennek csak része lett az, hogy az idegen asszonyok elfordították az Úrtól.

Az elfordulás valószínűleg folyamatosan és nem hirtelen ment végbe, minden bizonnyal apró lépésekben, miután a váltóállítás megtörtént. Kezdetben az Urat is szerette, majd az idegen asszonyok nem tértek meg, s az történt, hogy mivel Salamon nagyon szerette őket, kedvükbe akart járni. Ezért először áldozóhalmokat épített nekik. Ezt az a Salamon tette, aki az Úrnak templomot épített Jeruzsálemben. Ezek az áldozó halmok pogány bálvány helyek voltak. Mivel szerette a feleségeit, az idegeneket, ezért elkísérte őket az áldozóhalmokra. Kezdetben valószínűleg csak nézte az asszonyokat, hogyan áldoznak a maguk istenének, majd megkedveli ezt az áldozati stílust és ő is azt teszi, amit az asszonyai. A végén már asszonyai nélkül is áldozatot mutatott be az áldozó isteneknek.

Ha a váltóállítás megtörténik, nincs megállás, akkor a legkomolyabb hívő ember is nagyon messzire kerül.

Salamonnál ez a váltóállítás vén korában történt meg. Ennek az a tanulsága, hogy a bűnnek, a váltóállításnak a "gyümölcsei" is nem biztos, hogy azonnal látszódnak, teremnek, de eljön az idő. Amikor már Salamon gyengébb volt lelkileg és fizikailag is, akkor lehetett rá az idegen asszonyoknak hatni és akkor fordult el az Úrtól. Az Úr kétszer figyelmeztette és ennek ellenére süket maradt az Úr szavára, mert megtörtént a váltóállítás.

Salamon tehát majdnem teljesen tökéletesen követte az Urat, csak egyetlen ponton nem volt képes ragaszkodni hozzá és ez elég volt ahhoz, hogy aztán teljesen elfordult az Úrtól.

Mi mindannyian ismerjük a magunk gyenge pontjait, ahol általában el szoktunk esni, amelyek miatt a legtöbbször szégyelljük is magunkat. Talán ott harcolunk a legtöbbet hit által, hogy az Úr adjon győzelmet. Mivel nagyon gyenge pont az életünkben, talán elesünk mi is. Kinek, mi a gyenge pontja? Egy idős lelki testvérem itt Pasaréten mondta el, hogy neki is mennyire gyenge pontja a paráznaság kérdése. Hiába idős valaki, akkor még kísérthető lehet. A gazdag ifjúnak nagyon gyenge pontja volt a gazdagsága, Salamonnak nem ez. Van, akinek a saját igaza a gyenge pontja, vagy az ítélkező kritikája, és ha ezen a területen megsértik, elfelejti, hogy hívő. Képzeljünk el egy olyan idős embert, aki mindig, mindenkor ítélő kritikával szólal meg. Lehetne még tovább sorolni azokat a lelki, vagy testi gyengeségeket, ahol a kísértő kifejezetten támadhat bennünket is.

Hogy ezt teszi, a leginkább abban látható, hogy nemcsak Salamon bukott el, de még az Úr Jézust is megtámadta. Jézust is azzal támadta meg, ami számára is gyenge pont lehetett volna, ha nem lett volna Isten Fia. Jézus számára a leggyengébb élethelyzet az volt, vállalja-e az Istentől való elhagyatottságot, a keresztutat, hogy megváltsa a bűnös világot. A Sátán azt mondja neki - ugyanazzal kísérti, mint Salamont - legyen bálványimádó, boruljon le őelőtte és akkor az egész világ az övé lesz. Csak egy pillanatra, csak egy apró mozzanat, térdhajlítás, hajoljon el Istentől, és nem kell vállalnia akkor a nehéz utat. Ha a Sátán az Úr Jézust is kísértette, - a Zsidókhoz írt levél azt mondja, hogy Jézus mindenben hozzánk hasonlóan megkísértetett, kivéve a bűnt. Ne csodálkozzunk azon, ha a mi testi, lelki életünk gyengeségeit is igyekszik a gonosz fölhasználni, ha minden másban engedelmeskedünk is, csak azon a ponton nem.

Fontos azt tisztáznunk, hogy mi miért lehetünk még mindég az Úr hűséges követői. Miért lehetünk még a bukásaink után is itt? Miért lehetünk feddhetetlenül az Úrral, miért nem kell idős korban sem elhajolni az Úrtól? Amikor Nehémiás király a babiloni fogság után figyelmeztette a népet, akkor azért húzta alá Salamon Isten iránti szeretetét, hogy rámutasson, hogy még egy ilyen király is el tudott hajolni az Úrtól az idegen asszonyok miatt. Azért mondta el ezt, mert a babiloni fogság után hazatért zsidó férfiak és asszonyok idegenekkel kötöttek házasságot és a gyerekeik közül jó néhány nem tudott az anyanyelvén beszélni. Nehémiás intő példaként hozta fel Salamont, akit elhajlítottak az idegenek. Intette őket, térjenek meg ebből a bűnből, mert őket is elhajlíthatják az idegenek. Ezsdrás könyvéből tudható, hogy akik megtértek, még el is bocsátották az idegen asszonyokat. Aztán az olvasható, hogy Izrael fiainak megújult a házasságuk, családi kapcsolatuk, ragaszkodtak az Úrhoz. Nagyon kényes helyzetben nehéz döntés előtt álltak, de inkább az Úrhoz ragaszkodtak, nem maradtak meg bűnös életükben.

Szomorú, hogy amikor a prófétai intést Salamon hallja, nem olvasható az, hogy vétkét megbánta. Nem kért bocsánatot az Úrtól, nem mondta, hogy lerombol minden áldozóhalmot, nem tartott bűnbánatot. Ezért az 1Kir 11-ben az evangélium örömhíre abban van, ahogy az Úr még az ítéletében is kegyelmes. Megfogalmazza súlyos ítéletét Salamonnal szemben, de hirdeti Dávidért, Jeruzsálemért, önmagáért, az ő kiválasztó szeretetéért, megkönyörül Isten népén. Salamon elveszíti az uralmat, utódai nem lehetnek olyan dicsőséges királyok, de Izrael népének mégis lesz hűséges királya. Tudjuk, hogy ezen keresztül mégis megszülethetett a Messiás.

Hol van az evangélium a mai igében? Amikor a szentíró azt mondja, hogy az Úr kiválasztó szeretete miatt, Dávidért megkönyörül. Dávidról azt mondja, hogy mintha tökéletesen ragaszkodott volna az Úrhoz. Pedig éppen Salamon fia hirdeti, hogy ő mennyire nem volt tökéletesen ragaszkodó. Csakhogy, Dávid, amikor kellett, bűnbánatot tartott. Ő sem tudott tökéletesen engedelmeskedni a maga vétkei miatt, csakhogy, ő bűnbánatot tartott, míg Salamon nem. Emiatt Isten azt mondta: Dávid, a te apád, tökéletesen követett engem. Isten éppen Salamon születésével pecsételte meg, hogy elfogadta Dávid bűnbánatát és az ő szabadítása végbement.

Mi hány bukás után vagyunk, talán, éppen a mai napon is, és mégis elmondható, hogy tökéletesen ragaszkodunk az Úrhoz. Mert a bukások után lehet bűnbánatot tartani. Az evangélizáció ideje alatt nagyon intenzíven munkálkodott bennünk is az ige. Volt olyan dolgunk, amire azt mondtuk, hogy igen Uram, azt is kellene, de azt most nem tudom elhagyni? Erre nézve is hadd mondja most az igei üzenet, vagy odaadom, vagy az Úrtól hajolok el. Az Úr kegyelme és irgalma abban látszik, hogy a bukások után is föl lehet kelni az ő szabadító, megtartó ereje meg tud bennünket tartani nagyon kényes helyzetekben is. Lehet, hogy már ezerszer elbuktam egy kis dologban, mert gyenge pontom, de ezeregyedszer mégsem kell, mert az Úr megtart, mert hozzá folyamodom. Salamon ezt nem tette, míg Dávid, az apja annál inkább. Salamon példája Dávid király bűnbánata fényében azt hirdeti, hogy nekünk is lehet alázatos, engedelmes szívvel az Úrhoz ragaszkodni akkor is, mikor már elestünk, de a kísértések előtt is. Amikor megtetszik az idegen asszony, áhítozunk a gazdagságra, vagy a magunk igaza tör elő belőlünk, és így további gyenge pontjaink. Nekem például a harag; ha az Úr nem lenne kegyelmes, akkor én dühöngő vadállat lennék. Egyedül Isten tart meg mindettől. Mindannyian kegyelemből élünk.

Salamon példája azt hirdeti, hogy még élete végén is ott volt az Isten kegyelme, mert ugyan nem tartott bűnbánatot, de az isteni kiválasztó szeretet megkönyörült a családján, megkönyörült Izrael népén. Jézus azért győzött a kísértéskor, hogy mi is győzelmet arathassunk.

A lelki életben a váltóállításnál csak egyetlen dolog lehet megoldás, a Megváltó, mert ő helyre tud állítani. A vonat visszamegy a váltó elé, és mehetünk azon az úton, amelyen ő akar bennünket járatni. Salamon ezt nem tette, de mi tehetjük.


Imádkozzunk!

Magasztalunk téged mennyei Atyánk, hogy az Úr Jézus tökéletesen engedelmes volt a szó legszorosabb értelmében. Dicsőítünk téged Úr Jézus, hogy te a kísértéskor is megmaradtál az Atyához való engedelmességedben. Köszönjük, hogy téged sem lehetett becsapni, vállaltad a kereszt útját, az Istentől való elhagyatottság kárhozatát érettünk, bűnösökért. Magasztalunk Urunk téged azért, hogy a te megváltó munkádért lehet most is bocsánatunk minden bukásunkra. Köszönjük, hogy az evangélizációs héten is olyan sok mindenre rámutattál a lelkünkben és felszabadítottál minket.

Kérünk, Urunk, engedd nekünk látni hit által a gyengeségeinket. Add Urunk, hogy a te kegyelmedben arra nézve is hadd tudjunk megerősödni. Könyörülj meg rajtunk, hogy mint gyülekezeti közösség is, egymást is tudjuk támogatni. Segíts nekünk abban, hogyha kell, mi is tudjunk inteni, figyelmeztetni, s amikor minket figyelmeztetnek, alázattal tudjuk azt elfogadni.

Kérünk Urunk, szabadíts meg minket az apró váltóállításoktól, leplezz le bennünk minden hamisságot. Köszönjük, hogy tőled kérhetünk engedelmes, odaszánt életet. Hadd legyünk olyanok, mint Dávid, aki a súlyos bűnök után újra elindult a te követésedben és tökéletesen engedelmes maradt mindvégig.

Kérünk Urunk, hadd tudjunk ezzel a reménységgel gondolni azokra, akik életén látjuk az engedetlenséget. Add Urunk, hogy legyen türelmünk hozzájuk elhordozó szeretettel, s számukra is a te kegyelmed tudjuk képviselni. Így gondolunk most Urunk, népünk vezetőire is; annyi bennük a hamisság. Könyörülj meg rajtuk Urunk, hogy el ne vesszenek örökre. Adj a mi népünk számára is megújulást, először is megtérést lélekben. Adj a mi népünknek szabadulást minden hamisságtól!

Ámen.