PASARÉTI PRÉDIKÁCIÓK

Pasarét, 2002. január 13.
(vasárnap)

Cseri Kálmán


A BÖLCSESSÉG FELTÉTELEI


Alapige:Jn 14,21-23

"Aki befogadja parancsolataimat, és megtartja azokat, az szeret engem, aki pedig szeret engem, azt szeretni fogja az én Atyám; én is szeretni fogom őt, és kijelentem neki magamat."

Így szólt hozzá Júdás, de nem az Iskáriótes: "Uram, miért van az, hogy nekünk akarod kijelenteni magadat, és nem a világnak?" Jézus így válaszolt: "Ha valaki szeret engem, az megtartja az én igémet; azt pedig az én Atyám is szeretni fogja, és elmegyünk hozzá, és szállást készítünk magunknak nála."


Imádkozzunk!

Mindenható Istenünk, hálásan köszönjük, hogy magad elé engedsz minket ezen a csendes vasárnapon is. Áldunk azért, hogy lehetővé tetted, hogy mi bűnös emberek találkozhassunk veled, a szent Istennel.

Köszönjük, hogy a te egyszülött Fiadra, Jézusra nézel, és őérette könyörülsz rajtunk. Köszönjük, hogy egyedül az Ő érdeméért merészkedhetünk hozzád és fogadsz el minket.

Megvalljuk bűnbánattal, hogy olyan sokszor sértünk téged veled szembeni bizalmatlanságunkkal. Olyan gyakran kétségbe vonjuk igazmondásodat. Számunkra a te igéd olykor nem Szentírás.

Bocsásd meg, valahányszor egészen másként cselekedtünk ezen a héten is, mint ahogy a te igédben azt világosan parancsolod nekünk. Bocsásd meg azt is Urunk, ha a te parancsaid még mindig külső kényszerként hatnak ránk, ami ellen tiltakozunk, amikkel alkudozunk, és nem váltak még igazán benső késztetéssé. Bocsásd meg mindazt, amiben nem vagyunk még egyek veled.

Szeretnénk ezzel a bűnbánattal megállni most előtted, és alázatosan kérünk, légy irgalmas nekünk, bűnösöknek. Mutass rá kegyelmesen mindarra, ami még mindig elválaszt tőled. Indíts minket arra, hogy készek legyünk félretenni az útból minden akadályt. Köszönjük, hogy a magad részéről elhárítottad ezeket az akadályokat. Köszönjük, hogy Jézus Krisztusban egészen közel jöttél hozzánk.

Kérünk, jöjj közel most a te igédben is. Áraszd ki ránk a te Szentlelkedet. Csak a te Lelked világosíthatja meg az értelmünket, és segíthet el minket oda, hogy ne bolondságnak tűnjék számunkra a te igaz igéd, hanem tudjuk azt örömmel befogadni és cselekedni. Vidd véghez ezt a csodát az életünkben.

Kérünk, hogy ne csak emberi beszéd hangozzék most erről, hanem tedd a szót igévé, és úgy érkezzék az meg a szívünkhöz, az értelmünkhöz, hogy világosságot támaszt bennünk, és a mi neked ellenálló benső világunkat késszé teszi arra, hogy örömmel, meggyőződéssel engedelmeskedjünk is neked. Őrizz meg minket, Urunk attól, hogy a kibicnek az idegenségével és kíváncsiskodásával hallgassuk itt a te beszédedet, és elmenjünk innen érintetlenül, hogy mindaz csak ítéletté váljék számunkra, amit mondasz. Segíts el oda, hogy a te igaz igédet szomjas lélekkel hallgassuk, akik készek vagyunk befogadni, és azonnal cselekedni is, amit mondasz. Tudjuk, hogy ezt az engedelmességet is csak te tudod kimunkálni bennünk. Szabadításodra várunk, Urunk!

Kérünk, hogy végy munkába minket. Köszönjük, hogy egészen mostanig türelmes voltál, kérünk, ne fogyjon el a türelmed és szólíts meg minket úgy, hogy az legyen a csüggedőnek vigasztalás, bátorítás, és a mi kemény szívünk összetörjön, a kételyeinket bizonyosság váltsa fel. Egyszóval: hadd kerüljünk mindannyian egészen közel hozzád. Legyen miénk az az élet, ami már itt, ez alatt a rövid idő alatt is annak nevezhető, és ami megmarad a halálunk után is. Az örök élet ajándékával gazdagíts meg mindnyájunkat. Jézus érdeméért kérünk.

Ámen.


Igehirdetés

Folytassuk az újévi igehirdetést, mert annak alapján különféle kérdések merülhetnek fel. Arról volt szó akkor, hogy az ifjú Salamon király uralkodásának az elején egyetlen ajándékot kért Istentől, miután Isten őt bátorította ara, hogy kérjen valamit. Így hangzott a kérése: Adj a te szolgádnak értelmes szívet, hogy tudjon választást tenni jó és gonosz között, mert e nélkül kicsoda kormányozhatja a te nagy népedet. (lKir 3,9)

Vagyis Salamon értelmes, és mint az elemzés során láttuk, halló szívet kért Istentől, hogy hallja, értse mindig azt, hogy mi az Isten szerinti jó, illetve rossz, és legyen bátorsága mindig a jót választani. Enélkül nem tudja helyes irányba vezetni azt a népet, amelyet Isten reá bízott. Joggal vetődik fel ezek után a kérdés: Hogyan értheti meg egy ember Isten akaratát?

Röviden beszéltünk arról is, hogy itt nem jó kérdés a hogyan, mert ez nem módszer kérdése. A Biblia azt mondja, a helyes fogalmazás így hangzik: ki értheti meg Isten tanácsát, útmutatását, akaratát? Ha valakit komolyan érdekel, hogy mi Isten akarata, mert ő azt akarja cselekedni, ki az, aki ezt megértheti?

A Biblia világos feltételeket említ erre. Ma ötöt szeretnék röviden említeni, aztán majd látjuk, hogy az utolsóban, az ötödikben, mindegyik benne van.

Ha valakit komolyan érdekel, hogy mi Isten akarata az ő személyes életének a dolgaival kapcsolatban, akkor kicsoda az, aki ezt képes megérteni?

Isten igéje azt mondja, hogy először is, akinek van vevőkészüléke, akinek van antennája. Tudniillik nincs mindenkinek. A Biblia világosan tanítja, hogy születésünktől fogva egyikünknek sincs vevőkészülékünk. Annyira megrontotta az embert a bűn, az Isten elleni lázadás, hogy lelkileg süketté vált. Nem hallja azt, amit Isten mond.

Azért olvastam fel a korinthusi levél második fejezetét, és javasolom szeretettel, hogy szakítsunk ma időt arra, hogy nyugodtan elolvassuk ezt az egész fejezetet és gondoljuk végig, mert Pál apostol itt leírja ennek a logikus rendjét. Azt mondja: az Isten gondolatait csak az Isten Szentlelke érti. Ember tehát nem értheti meg az Isten gondolatait, mert nincs benne az Isten Lelke.

Hogyan válhat képessé mégis egy ember arra, hogy megérti Istent? Úgy, hogy ha Isten Lelkét kapja mint vevőkészüléket. Hogyan kaphatja valaki Isten Lelkét? Az újjászületés során. Erről sokszor volt már szó. Amikor valaki hittel behívja az Úr Jézust az életébe, mint az ő életének megváltóját és urát, akkor kapja Jézussal az ő Szentlelkét is, és ettől kezdve válik képessé egy ember arra, hogy érti is Isten gondolatait, és kész, képes azokat cselekedni is, megvalósítani is.

Egy ismerősöm nemrégiben munkát kapott egy nagy építő vállalatnál. Miután megegyeztek, az első kérdés az volt: van-e mobil telefonja. Nincs. Akkor vegyen egyet. Őszintén bevallotta, hogy olyan anyagi helyzetben van most, hogy az első fizetésig örül, ha kijön valahogy, nem tud venni. Akkor addig, amíg majd vásárol, adtak neki egyet, mert az nélkülözhetetlen. Nem lehet a város egyik végéből átkiabálni a másikba, hogy ott mit csináljon. Márpedig folyamatosan összeköttetésben kell lenni azokkal, akik irányítják és összehangolják a munkát. Elérhető kell, hogy legyen a beosztott, mert másképp amott hiába van adás, ha nála nincs vételi lehetőség.

Ugyanerről van szó itt is. Isten szeretettel mondja azt, amire mindannyiunknak szükségünk van, de ha valaki képtelen azt meghallani, akkor hiábavaló az adás. Egyebek közt ezért is mondja Jézus: Szükséges újonnan születnetek. Újjászületés nélkül képtelen az ember megérteni és cselekedni Isten akaratát.

Ha tehát valakiben komolyan felmerült a kérdés: Hogyan érthetem meg Isten akaratát, akkor erre ezzel a kérdéssel lehet válaszolni: Újonnan születtél-e? Enélkül hosszú bibliaórákon teljesen meddő vita és beszélgetés folyhat erről, semmi eredménye nem lesz. Aki újonnan született, az kapta Isten Lelkét, az képes megérteni és cselekedni Isten akaratát.

A másik, amit a Szentírás hangsúlyoz, hogy az értheti meg Isten akaratát, aki kész azt feltétel és halogatás nélkül teljesíteni. Tudniillik minket szakadatlanul kísért az, hogy Istent is, mint az egyik tanácsadónkat tekintjük. Valamit szeretnénk eldönteni, nem látunk tisztán a dologban, de súlyos a kérdés, határideje is van annak, hogy mit válaszolunk. Az ember kapkodni kezd. Tanácsot kér ettől is, attól is, meg Istentől is. Ebből soha nem lesz világosság, hogy megérti Isten akaratát. Isten szentségével nem fér össze, hogy az egyik tanácsadómnak tekintem Őt. Ha Ő a tanácsadóm, attól megkérdezhetek még másokat is, főleg Isten gyermekeit, akiknek van igei világosságuk, de nem ők fogják eldönteni végül is, hogy mit teszek. Közben az én Uramra figyelek és azt fogom tenni, amit Isten akarataként megértek majd. Ha az nekem kényelmetlen, akkor is. Ha arra senki sem gondolt, akkor is. Bízom abban, hogy Ő engem bizonyossá tesz erről, világosságot is fog adni, és azt fogom tenni, amit Ő mond.

Egy másik hibánk az, hogy amikor már megértettük, vagy amikor már sejti valaki mi lehet Isten akarata, akkor elkezd alkudozni vele. Magyarázunk: Uram, az én esetem egészen speciális, nem biztos, hogy a te igéd erre így érvényes. Ne kelljen mindenestől, az éleivel együtt, kategorikusan engedelmeskednem neked. Ugye egy kicsit még várhatok az engedelmességgel?

Ugyanazt tesszük, mint a gyerekek a tv nézésével. Már amelyik családban egyáltalán szabályozzák, hogy ki mit és mennyit nézhet. Jön az alkudozás: anyu, ma szombat van. Hadd nézzem meg mégis azt a filmet. Az öcsi még kicsi, de én egy egész évvel idősebb vagyok. Ugye megnézhetem? Csak tíz percig, csak hadd nézzek bele?

Van egy világos szabályrendszer, amiben megegyeztek, de újra és újra jön az alkudozás. Ugyanezt teszik sokan Isten világos parancsaival. Nem akarnak azoknak a szívük mélyén engedelmeskedni, és ezért mindenféle kibúvót keresnek. Ez szokott vezetni oda, hogy teljesen összezavarodik valaki. Most már végképp nem látja, hogy mi lehet Isten akarata. Az egyik igét így érti, a másik ige annak ellentmond, az egyik hívő testvér ezt mondta, a saját vére mást diktál, és teljes lesz a káosz.

Olyan világosan szól Jézus erről is. A farizeusok egyszer odamentek hozzá és azt mondták: Bizonytalanságban vagyunk, hogy téged Isten küldött-e, vagy magadtól cselekszel. Amit mondasz, azt Isten üzeni-e nekünk általad, vagy te találod ki? És mi Jézus válasza? "Ha valaki kész cselekedni az ő akaratát, felismeri erről a tanításról, hogy vajon Istentől való-e, vagy én magamtól szólok." (Jn 7,17)

Vagyis azt mondja Jézus: ez nem elméleti kérdés. Ha valaki közületek elkezdi cselekedni, amit én Isten akarataként mondtam nektek, rá fog jönni, hogy valóban Isten parancsa-e az, vagy én találtam ki. Ha kész cselekedni...

Fontos feltétele tehát Isten akarata megértésének, hogy feltétel nélkül kész legyen valaki megtenni, és halogatás nélkül tegye is meg azt.

A harmadik, amiről újévkor is szó volt már, hogy az fogja megérteni Isten útmutatását, aki ilyen szenvedélyesen kéri azt, mint ahogy Salamon tette. Salamon teljesen meg volt győződve arról, hogy e nélkül egyszerűen képtelenné válik az Istentől kapott feladat megoldására. Ő nem tudja mit, kell tennie egy királynak, de nem szeretné félrevezetni azt a népet, amit Isten reá bízott. Vezess engem Istenem, hogy vezethessem a reám bízott népet... Adja a te szolgádnak értelmes szívet, hogy szót érthess velem mindig. Mondd nekem, mit kell tennünk, hogy tudjam mondani a népnek, amelyet reám bíztál.

Micsoda alázat van emögött! Nem a király büszkesége és gőgje szólal meg, hanem az Isten emberének az alázata. Van, amihez értek, van, amihez nem. Ehhez egyáltalán nem, de szeretném jól végezni, taníts meg engem, Uram. Mivel tudom, hogy a hiba az én készülékemben van, adj nekem értelmes szívet, hogy kormányozhass engem, és akkor fogom tudni jól kormányozni a te népedet. Ez az alázat meg a bizalom kell ahhoz, hogy valaki elszántan, mindennél fontosabbnak tartva kérje Istentől ezt a képességet.

Enélkül elrontjuk az életünket, félrevezetjük a reánk bízottakat. Lehet ezt sok mindennel pótolni, a világ rengeteg pótszert ajánl, de a hívő ember tudja, hogy ezt semmivel nem lehet pótolni. Ezért könyörög érte. Idéztük a múltkor a Jakab 1,5-öt, ahol azt az ígéretet olvashatjuk, hogy akinek nincs bölcsessége, kérje Istentől, és ő szemrehányás nélkül adja. De kérje hittel - teszi hozzá a szentíró.

A negyedik, amit a Szentírás említ, hogy az érti meg Isten akaratát egy adott helyzetben, aki folyamatosan figyel arra. Aki nemcsak akkor fut oda Istenhez, hogy jaj, Uram, baj van, megáll az ész, nem tudok dönteni, de holnaputánig igent vagy nemet kell mondanom, hanem aki akkor is ott áll Isten előtt, ha nincs baj. Ha nem kell éppen valamit holnaputánig eldönteni. Aki folyamatosan figyel arra, hogy mit akar Ő mondani nekem. Az ilyen emberek értik helyesen, netalán kritikus helyzetben Istennek akaratát. Mint ahogy a diplomatáknak, vagy fontosabb intézményeknek folyamatos figyelőszolgálatuk van. Éjjel-nappal, állandóan figyelni kell, mi történik a nagyvilágban, mert arra azonnal reflektálni kell. Azon pedig sok múlik, hogy mikor tudjuk meg, és hogyan lépünk.

A hívő embert ez jellemzi: állandó figyelőszolgálata van. Van egy különösen szép ige, amelyik erről szól. "Az Úr Isten bölcs nyelvet adott nékem, hogy tudjam erősíteni a megfáradtat beszéddel. Fölébreszti minden reggel, fölébreszti fülemet, hogy hallgassam őt tanítványaként. Az én Uram, az Úr, megnyitotta fülemet. Én pedig nem voltam engedetlen, nem hátráltam meg." (Ézs 50,4-5)

Bölcs nyelvre vágyik az illető, és azt mondja: akkor lesz nekem bölcs nyelvem, ha van nyitott fülem. Akkor tudok helyén mondott szót mondani, ami segít a másiknak, ha minden reggel újra odatartom a fülemet, hogy Isten mit mond nekem. Nem úgy megyek oda, hogy hallani akarok tőle valamit, hanem azt fogadom el, amit Ő akar mondani. Lehet hogy vannak kérdéseim, amikre szeretném már a választ megkapni, de akkor sem toporzékolok ott, mint egy kisgyerek, hogy de én erre akarok most választ kapni, hanem nyitva van a fülem arra, amit Ő akar mondani. Mint tanítványa, úgy hallgatom azt. Tehát tanítható vagyok. Amit meghallottam, annak nem voltam engedetlen. Azt azonnal teljesítem.

Aki folyamatosan tartja a fülét úgy, hogy tanítható, és azonnal cselekszi is, az fogja adott esetben félreérthetetlenül, világosan megérteni Istennek az útmutatását, az akaratát.

Elmondta valaki, hogy rossz matekos volt, és az édesapjához ment mindig tanácsért. Mindig azt követelte tőle, hogy apu, itt akadtam el, ezt mondd meg, hogy innen hogy lehet továbbmenni. Apu mondta: kisöreg, eddig is rossz, látszik, hogy nem érted az egészet, most elmondom neked. Nem úgy van, hogy az első emelet a levegőben lóg, mert alulról kell elkezdeni építkezni. Neki azonban nem volt türelme sose végighallgatni, és ebből sok baj lett. Aztán kaptak az egyik tanévben egy olyan matektanárt, aki ezt mindjárt az év elején észrevette, és vele külön foglalkozott. Feltérképezte a hiányosságait, és tekintet nélkül az időszerű példákra, az alapokat, a hiányosságokat igyekezett pótolni. Nagy öröme lett azután az illetőnek. Nini! Meg tud oldani példákat.

Nem úgy van, hogy ahol elakadtam, segíts tovább, pláne, ha addig sem jó. Nem úgy van, hogy most bajban vagyok, mondd meg hamar, Istenem, mi a véleményed, aztán majd eldöntöm, mit csinálok. Ilyen nincs. Sokan pedig ezt várják. Minden reggel odatartom a fülemet, fontos nekem Isten igéje, így és ezért olvasom a Szentírást, és akkor adott esetben, néha egészen váratlan helyzetekben, igeszerűen fogok tudni gondolkozni. Istentől tanult szempontjaim lesznek, és hamar érzékelem, mi a jó, mi a rossz, és lesz bátorságom a jót választani, másoknak is azt tanácsolni. A folyamatos figyelés is feltétele ennek.

Feltétele tehát: legyen vevőkészülékünk, készen legyünk a feltétlen engedelmességre halogatás nélkül, tudjuk kérni elszántan, alázatosan ezt a bölcsességet, és ne csak baj estén szaladjunk tanácsért, hanem folyamatosan figyeljünk a mi Urunkra.

És mi az ötödik, amit Jézus a felolvasott igében mond? Az fogja megérteni Isten akaratát az ő személyes dolgaira nézve is, aki együtt él Jézussal. Ezt maga Jézus fogalmazza itt így. Olyan világosan elmondja ennek a logikáját a felolvasott igében Jézus. "Aki befogadja parancsaimat és megtartja azokat, az szeret engem, aki pedig szeret engem, azt szeretni fogja az én Atyám, én is szeretni fogom őt, ahhoz megyünk, szállást készítünk magunknak nála és kijelentem neki magamat."

Minket csak ez a vége érdekel: jelentse ki magát nekem. Mondja meg, hogy most őszerinte mit kellene tennem. Nem ezzel kezdődik, ez a mondat végén van. Azzal kezdődik, hogy "aki ismeri az én parancsaimat". Olvassa a Bibliát, igyekszik azt megtanulni, megjegyezni. Ismeri, hogy mi jellemzi Istent, mik az Ő sajátos gondolatai.

A másik lépés: ezt megőrzi magában. Nem tudja mindegyiket betartani, de nem is az a szó van itt, hanem az a szó, amit Máriánál olvasunk: ha nem értett is minden Jézusra vonatkozó próféciát, a szívében forgatta ezeket. Ez gyönyörű kifejezés. Nem értem, de szeretném megérteni, mert Isten mondta nekem, tehát fontos. Mit jelent ez, Uram? Tisztában vagyok az értelmem korlátaival, de ha te mondasz nekem valamit, azt előbb-utóbb csak megértem. Segíts, hogy értselek téged. Szívében forgatja, foglalkozik vele, s aközben ez az ige munkálkodik benne, és hatással van rá.

Aki ezt teszi, az szereti Jézust. Azt mondja: azt szereti az én Atyám is - és itt jön a csoda bejelentése -, ahhoz elmegyünk, és nála szállást veszünk, és eközben kijelentem magam neki. Lakva ismerni meg egymást. Jézus kész beköltözni egy ilyen ember életébe, együtt él vele, és az ilyen hívő is azt akarja, és nagy megtiszteltetésnek tartja, hogy az én Uram kész együtt élni velem. Bármikor hallótávon belül van. Bármikor kérdezhetőm Őt. Kialakul egy folyamatos, imádságos párbeszéd a hívő és a vele élő feltámadott Krisztus között, és eközben egyre jobban megismeri Jézust. Kijelenti magát neki az Úr.

Valaki a nyolcórás istentisztelet után mondta: egy ideig olyan helyen lakott, ahol sok szomszéd vette körül. Igyekezett jóban lenni mindegyik szomszéddal, de különböző szinten sikerült a kapcsolatot létrehozni, fenntartani. Egy volt közöttük, akivel kölcsönösen szívesen beszélgettek, összejártak, egyre többet ismertek meg egymásról. Vigyáztak egymás gyerekeire, ellátták egymás állatait, kölcsön adtak szerszámokat. Kialakult egy meghitt, bensőséges kapcsolat. Aztán volt, akinek köszönt, meg néha egy-két közhelyet mondtak a kerítésen keresztül. Volt egy, aki nem is köszönt vissza soha. Arról szinte semmit nem tudott. Megismerni azzal ismertük meg egymást, akivel összejártunk. Hát még ha valakivel együtt él valaki! Egy fedél alatt, egy sorsközösségben.

Jézus Krisztus ebben az igében ezt ígéri nekünk. Akkor persze, sokkal könnyebb ismerni az Ő gondolatait és cselekedni azt, ami neki kedves. Akkor tudom, mit szeret, mit nem szeret. Nem akarom bosszantani Őt, nem teszem azt, amit utál. Szeretnék örömöt szerezni neki. Ráadásul rájövök: nekem is az a jó, amit Ő parancsol. Ennyire szeret engem, és jobban tudja, mi kell nekem. Kijelenti magát nekem. Ismerem az Ő akaratát, és egyre készségesebb vagyok arra, hogy azt tegyem is. Ehhez azonban együtt kell lakni.

Ezért ajánlja fel Jézus minden korok emberének: "Az ajtó előtt állok és zörgetek. Ha valaki meghallja az én szómat és kinyitja az ajtót, bemegyek ahhoz, és vele vacsorázom és ő énvelem." (Jel 3,20)

Ha érteni akarod Isten személyes sorsodra vonatkozó akaratát, akkor Jézussal kell összeköltözni, és együtt lakni. Állandó párbeszédben kell maradni, és neki folyamatosan engedelmeskedni. Ezért volt az, hogy húsvét után Péterhez egyetlen kérdése volt Jézusnak: Szeretsz-e engem? Ez a bensőséges, természetes, meghitt szeretetközösség az a közeg, amelyikben világos lesz Isten akarata, és amelyikben könnyű annak engedelmeskedni is.

Szeretjük-e mi igazán az Úr Jézust? Akkor Ő kijelenti magát nekünk, megismerhetjük az Ő akaratát, és könnyű lesz azt teljesíteni is.


Imádkozzunk!

Istenünk, alázatosan bevalljuk neked, amit te úgyis tudsz, hogy olyan sokszor döntöttünk már rosszul. Olyan sokszor utólag fogtuk a fejünket, és próbáltuk helyrehozni a dolgokat. Oly sok mindent nem tudtunk és már nem is tudjuk soha helyrehozni és pótolni.

Köszönjük, hogy te nagy szeretettel éppen az ilyen rossz döntésektől is meg akarsz óvni minket. Bocsásd meg, ha sokszor makacskodunk. Bocsásd meg, ha csak hirtelen, gyors segítséget igényelünk tőled, de nem bízunk benned annyira, hogy az egész jövőnket reád tudnánk bízni.

Munkáld ki bennünk, kérünk ezt a bizalmat. Szabadíts meg minden önhittségtől, minden veled szembeni bizalmatlanságtól. Ajándékozz meg minket egyre erősödő, megalapozott hittel. Segíts el mindannyiunkat az újjászületés csodájára, hogy legyen vevőkészülékünk, hogy a te Szentlelked legyen bennünk, és értsük a te gondolataidat. Tudjunk szív szerint egyetérteni veled. Tudjuk bizalommal cselekedni is azt, amit megértettünk a te akaratodként.

Köszönjük, hogy olyan kedvesen ígéred igédben, hogy akinek nincs bölcsessége, az kérje tőled, és te szemrehányás nélkül adod. Ajándékozz meg minket ezzel. Könyörülj rajtunk, hogy tudjuk mindennap újra tartani a fülünket, és úgy elővenni a te szent igédet, hogy készek vagyunk befogadni azt, amit te akarsz éppen mondani. Hadd csodálkozzunk el azon, hogy éppen ezek az igék adnak választ a mi aktuális kérdéseinkre is, és adnak eligazítást sokféle nyomorúságunk között.

Segíts minket, Úr Jézus, hogy tudjunk téged teljes szívünkből szeretni. Köszönjük, hogy kész vagy beköltözni az életünkbe. Olyan nagy megtiszteltetés ez. Szeretnénk téged a főhelyre ültetni. Szeretnénk leszállni a trónról és átadni neked. Te légy a király, az Úr minden tekintetben, az életünkben. Számunkra a te szavad parancs, amit készek vagyunk azonnal teljesíteni, tudván azt, hogy egyedül te tudod, mi jó nekünk igazán és hosszú távon.

Kérünk, beszélj velünk ma még tovább is ezen az igén keresztül. Taníts minket a jövő héten sokkal hűségesebben ragaszkodni hozzád és megmaradni ebben a veled való szeretetközösségben, mint korábban.

Ámen.