PASARÉTI PRÉDIKÁCIÓK

Pasarét, 2009. július 26.
(vasárnap)

Cseri Kálmán


KRISZTUS EZERÉVES URALMA


Alapige:Jel 20,1-6

És láttam, hogy egy angyal leszállt a mennyből; az alvilág kulcsa volt nála, és egy nagy lánc a kezében. Megragadta a sárkányt, az ősi kígyót, aki az ördög és a Sátán, megkötözte ezer esztendőre, levetette a mélységbe, bezárta, és pecsétet tett rá, hogy meg ne tévessze többé a népeket, amíg el nem telik az ezer esztendő: azután el kell oldoztatnia majd egy kis időre.

És láttam trónokat: helyet foglaltak rajtuk, és ítélő hatalmat kaptak azoknak a lelkei, akiknek fejüket vették a Jézusról való bizonyságtételért és az Isten igéjéért; akik nem imádták a fenevadat, sem az ő képmását, és nem vették fel az ő bélyegét a homlokukra és kezükre: ezek életre keltek, és uralkodtak a Krisztussal ezer esztendeig. A többi halott nem kelt életre, míg el nem telt az ezer esztendő. Ez az első feltámadás. Boldog és szent az, akinek része van az első feltámadásban: ezeken nincs hatalma a második halálnak, hanem az Isten és a Krisztus papjai lesznek, és vele fognak uralkodni ezer esztendeig.


Imádkozzunk!

Dicsőséges Urunk, Jézus Krisztus, köszönjük, hogy a magunk gyarló módján bár, de bekapcsolódhatunk a mennyei seregek dicséretmondásába és vallhatjuk mi is: méltó a megöletett Bárány, hogy vegyen erőt, tisztességet, dicsőséget és hatalmat.

Áldunk téged a keresztért, helyettünk vállalt kínhalálodért, tökéletes elégtételedért. Magasztalunk téged mint feltámadott és élő Urat.

Köszönjük, hogy egészen bizonyosan tudhatjuk, hogy élsz és uralkodsz örökkön örökké. Nálad vannak a halálnak és a pokolnak kulcsai; és néked adatott minden hatalom mennyen és földön.

Megvalljuk bűnbánattal, Urunk, hogy olyan sokszor elfeledjük ezt. Olyan gyakran kisebbnek gondolunk, mint aki vagy. A magunk szűkös képzelőerejével elgondoljuk, hogy mi lehetséges neked és mi nem, és nem merjük komolyan venni: neked minden lehetséges, az is, ami az embereknek lehetetlen. Erősítsd meg bennünk ezt a bizalmat és ezt a bizonyosságot.

Köszönjük a te ígéretedet, hogy azok között ott vagy, jelen vagy, akik keresnek téged. Mindnyájunknak nagy szükségünk van rád. Ajándékozz meg most jelenléteddel és azzal, hogy az emberi szón keresztül te magad szólítasz meg minket személyesen, meggyőzően, gyógyító erővel.

Könyörgünk hozzád azokért, akik az elmúlt héten álltak meg ravatal mellett. Segítsd őket, hogy túllássanak a láthatókon. De segíts mindnyájunkat, hiszen mindnyájan vigasztalásra szoruló emberek vagyunk, és mindnyájunknak arra az élő reménységre van szükségünk, amivel te ajándékozod meg a benned bízókat.

Könyörgünk azokért, akik most csendeshéten vannak. Kérünk, hogy akik tegnap jöttek haza, hadd őrizzék meg szívükben az igét, és legyen abból életváltozás. Áldd meg azokat, akik Kárpátaljára mentek ma szolgálni. Te légy ott mindenütt, ahol emberek utánad vágyakoznak, téged keresnek, rád figyelnek. A te mentő szereteted érje utol azokat is, akik még nem figyelnek rád, s nem tudják, hogy nekik is rád van szükségük.

Kérünk, segíts most a szívünkben belsőleg is elcsendesedni és a te csendes szavad legyen életünket formáló, újjáteremtő erővé.

Ámen.


Igehirdetés

A Jelenések könyve tanulmányozását annál a fejezetnél hagytuk abba, amelyik megjövendöli, hogyan pusztul majd el a nagy Babilon, vagyis az Isten nélküli világ. A folytatásból megtudtuk, hogyan veszi magához a dicsőséges Krisztus a Bárány menyegzőjén azokat, akik mindvégig hűségesek maradtak hozzá. Majd arról olvastunk, hogy a harmageddóni ütközet után, ami Jézus Krisztus győzelmével végződik, a tüzes tóba kerül az ördögi hármasság két sötét személye: az Antikrisztus és a hamis próféta.

Ez a következő, 20. fejezet arról szól, hogy ez után a győzelem után és még a világ újjáteremtése előtt sor kerül Krisztus ezeréves uralmára. Latin szóval az ú. n. milléniumra.

Szeretném elmondani, hogy mit ír erről a Biblia, utána hogyan lehet azt helyesen értelmeznünk, végül néhány olyan fontos lelki üzenetet szeretnék továbbadni, ami erősítette az első század keresztyéneit is, és amivel Isten erősíthet minket is.

1. Mit ír a Biblia erről? Azt olvastuk: egy angyal leszállt a mennyből, az alvilág kulcsa volt nála, és egy nagy lánc, amellyel megkötözte a Sátánt, bezárta oda, lepecsételte, hogy ezer évig ne árthasson senkinek.

Megfigyelhetjük ebben, hogy nem is a dicsőséges Krisztusnak kell itt munkához látnia. Elég egy angyal ahhoz, hogy megkötözze a Sátánt. A Sátánnak mind a négy nevét felsorolja itt a Szentírás, ami előfordul, hogy egészen egyértelmű legyen, kiről van szó. Ő a sárkány, aki felfal mindenkit, akit csak lehet. Ő az ősi kígyó, aki már az első emberpárt megtévesztette, ő az ördög, aki mindig lázít Isten ellen és egymás ellen, ő a Sátán, az örök ellenálló, ellenkező, vitatkozó.

Az a korszellem, amiben ma élünk, démoni meghatározottságú. Isten akarata, igéje, és Isten népe kisebbségben van. Ez a jövendölés azonban azt mondja, hogy eljön egy idő, amikor Isten akarata érvényesül majd az élet minden területén.

Mennyivel más lesz az, amikor a családi életben, a közéletben, a nemzetközi kapcsolatokban, de az erkölcs, a jog, a nevelés, a sajtó terén is Isten parancsai érvényesülnek. Ez valósul meg majd az ezeréves uralom alatt.

A folytatásban azt olvastuk: láttam trónokat: ezeken helyet foglaltak azok, akiknek fejüket vették a Jézusról való bizonyságtételért, akik nem imádták a fenevadat, és nem vették kezükre vagy homlokukra annak a bélyegét.

Tehát akik minden körülmények között, az üldözések alatt is hűségesek maradtak Jézushoz, azok vele együtt uralkodnak majd. Olvastunk mi erről már előbb is. A 3,21 részében maga Jézus ígérte ezt a benne hívőknek: "Aki győz, annak megadom, hogy velem együtt üljön az én trónusomon; mint ahogy én is győztem, és Atyámmal együtt ülök az Ő trónusán."

Aki kész volt leszállni a maga csinálta trónusról és nem a maga ura akart lenni, hanem Jézus uralmát bizalommal elfogadta, azt ebben az időben maga Jézus ülteti trónra. Aki elkezdett szolgálni neki és másoknak, az uralkodni fog. Aki kész volt szenvedni is őérette, az most vele együtt van az Ő dicsőségében. A hűséges hívők jutalma elvehetetlen, el van készítve a számukra. Erről szól ez a jelenet.

És miről szól a harmadik? Amikor eltelik az ezer esztendő, a Sátán elbocsáttatik börtönéből, és elmegy, hogy megtévessze a népeket a föld négy sarkán. És olvastuk, hogy még egy utolsó támadást indít Jézus és a benne hívők ellen, de győzelemre nem tehet szert, mert tűz száll le az égből és megsemmisíti őket.

Mi ez a föld széle, vagy a föld négy sarka? Az, ahova nem jutott el az ige. Azok, akik kivonták magukat Isten igéjének a hatása alól. Kiderül, hogy ezek még mindig megtéveszthetők és áldozatul esnek az ördög ravaszságának. A gonoszság azonban többé nem juthat győzelemre, tűz szállt le az égből, "az ördög pedig, aki megtévesztette őket, a tüzes és kénes tóba vettetett, ahol a fenevad és hamis próféta is van, és gyötrődnek éjjel és nappal örökkön-örökké."

Ezeket a jeleneteket követi azután az általános nagy feltámadás, amikor a nem hívők is feltámadnak, és a világ újjáteremtése. Erről lesz szó majd legközelebb.

2. Hogyan értsük mindazt, amit itt olvasunk?

Érdekes, hogy amiről a Biblia ilyen szűkszavúan, de világosan ír, az mennyire nem elégíti ki sokak kíváncsiságát és a Bibliának ez a részlete az, amit talán a legszínesebb fantáziálással próbáltak kiegészíteni sokan. Nem véletlenül óvtak ettől a reformátorok, és írták többen is azt: amiről csak egyetlen helyen van szó a Bibliában, abból nem szabad tant képeznünk, és arra nem szabad elméletet felépíteni. Érjük be annyival, amennyit Isten nekünk kijelentett.

Ennek ellenére a mai napig éles vita folyik ezekről a kérdésekről, hogy például ezt az ezer esztendőt hogyan kell értenünk. Ez valóban ezerszer háromszázhatvanöt nap-e, vagy pedig jusson eszünkbe az az ige, hogy Isten előtt ezer esztendő annyi, mint egy nap, és egy nap, mint ezer esztendő.

Azután Krisztus uralma a földön valósul meg, vagy a mennyben? Akik itt feltámadnak, azok csak a vértanúk-e, akiknek fejüket vették az evangéliumért - ahogy olvastuk, vagy minden hívőre vonatkozik ez? Mit jelent az, hogy ez az első feltámadás? Akkor lesz második, harmadik is? Egyáltalán: mi az események sorrendje az utolsó időkben? Ez izgat nagyon sokakat. Mintha ettől bármi függne, a mi mostani életünket és hitéletünket tekintve. De hogy lehetőleg ne azt kelljen komolyan vennünk, amit Isten mára mond nekünk, ezért szívesen spekulálunk ezekről a kérdésekről.

Szeretném javasolni: ragaszkodjunk ahhoz, ami meg van írva. Abból nem lesz baj soha. Mi van megírva erről? Azt vegyük komolyan és érjük be azzal.

Ebben a szakaszban arról olvastunk, hogy egy bizonyos időre megkötöztetik a Sátán, és ezalatt nem árthat az embereknek. Utána egy rövid időre még elszabadul, azonnal neki is esne Isten népének, de akkor már nem teheti, és a végső sorsa megpecsételődött, a tüzes tóban van a helye.

Amíg megkötöztetik, addig a Krisztusban hívők feltámadnak és uralkodnak Krisztussal együtt. Hogy ez mit jelent, nem tudjuk. Nem kell találgatni, ennyi van megírva.

Az nyilvánvaló, hogy nemcsak a vértanúkra vonatkozik ez, csak velük kezdi a felsorolást a mondat. De mindazok, akik nem voltak hajlandóak imádni a fenevadat, és nem engedték, hogy megbélyegezzék őket, azok feltámadnak, és Krisztussal együtt uralkodnak. Itt van egy ilyen mondat: "Ez az első feltámadás." Akkor van második is (mert a másodikról is van szó a következő szakaszban), amikor mindenki feltámad.

Góg és Magóg nevének az említése utalás az Ezékiel könyvében szereplő népre, amely nép Isten ellensége volt, de ott sem győzhetett Istennel szemben. Mert ez a szakasz végül is Isten győzelméről szól. Mégpedig Isten végleges győzelméről. Mivel itt azt olvastuk: végleg megsemmisíti, illetve a tüzes tóba veti a Sátánt. Véget ér az ő korlátolt hatalma, és attól kezdve Isten akarata érvényesül mindenütt, teljesen és örökre. Ezt a nagy örömhírt közli velünk ez a szakasz.

Az pedig, hogy az ezeréves uralomról csak itt van szó, figyelmeztet minket arra, hogy vegyük komolyan, de se kevesebbet, se többet ne akarjunk erről tudni.

Jézus Krisztus visszajövetelének az időpontjáról, módjáról és technikai részleteiről nem tudósít minket a Szentírás. A tényről tudósít, hogy várjuk vissza a mi dicsőséges Urunkat, és érdemes kitartani mindaddig, amíg Ő visszajön, mert a hűségeseknek megvan a jutalmuk, a hűtleneknek pedig meglesz a büntetésük. Summásan erről van itt szó.

3. Miért van ez megírva? Miért csak ilyen röviden? Mi ennek a célja?

Van a Bibliában egy mondat, amelyik világosan megfogalmazza, mi a célja annak, hogy egyáltalán Isten leíratta a Bibliát, és ezt olvashatjuk. A Római levél 15,4 része így hangzik: "Amit korábban megírtak, a mi tanításunkra írták meg, hogy az Írásokból türelmet és vigasztalást merítve reménykedjünk."

Azért íratta le a Szentlélek mindazt, ami a kezünkben van a Szentírásban, hogy a mi tanulságunkra legyen, és türelmet, vigasztalást merítve reménykedjünk. Sokszor reménytelen körülmények között is, és a magunk személyes életének a reménytelenségei ellenére is.

A Jelenések könyvének ezt a részét is csak akkor értjük helyesen, ha nem felejtjük el, mi volt az egész könyvnek a célja. Ezt olyan sokszor ismételgettem az elején, hogy talán már unalmas, de tudni kell, hogy ez vigasztaló írásnak készült. Az üldözött keresztyéneket vigasztalta és bátorította általa a Szentlélek, ezért íratta ezt le Jánossal. És azért ilyen rejtjeles sokszor, azért rejti szimbólumokba, jelképekbe a mondanivalóját, mert nem tartozott mindenkire, az ellenségre a legkevésbé ennek a mondanivalója. A római császárnak nem kellett tudnia, aki akkor irtotta, mészárolta a keresztyéneket, hogy miről van itt szó. De az üldözötteknek tudniuk kellett, hogy tartsa bennük a lelket Jézus Krisztus ez által az írás által is, és bátorítsa őket mindvégig való kitartásra.

Ha ezt a szemünk előtt tartjuk, egyszerre észrevesszük a megállapításokba rejtett bátorítást, biztatást, lelkigondozást, erősítést is. Egész sor ilyen van ebben a fejezetben, most csak négyet szeretnék kiemelni, ami a mi számunkra is biztatás lehet ma is.

a) Amit erről az angyalról olvastunk: egy lánccal megkötözi az ördögöt, rázárja az alvilágot, a kulcs az ő kezében van. És amíg az ördög ott van, amíg Isten parancsára ki nem engedik, addig nem árthat senkinek. Mit jelent ez? Egészen egyszerűen ezt: Isten hatalmasabb, mint az ördög.

Titeket most ördögi gyűlölettel irt és mészárol a római császár. Asszonyokat, öregeket, gyerekeket cirkuszokba visznek, és kiéheztetett vadállatokat szabadítanak rájuk a publikum gyönyörűségére. Elképesztő vérfürdő folyik, hosszú időn keresztül. A keresztyének is kezdenek elbizonytalanodni: hol van Isten? Látja Ő ezt? Tud erről? Vagy erősebb a pokol, mint Ő? Itt elszabadult a pokol. Számíthatunk a mi Urunk Jézus Krisztusra? Mikor lesz ennek végre? Hogy vet ennek véget? S miért nem vetett már eddig véget?

A szenvedés közepette ilyen kérdések is megszólalnak a hívők szívében is. Gondoljunk csak Jób szenvedéseire. A Jelenések könyvének ez a jelenete például mindennél meggyőzőbben erősítette a szenvedőket, hogy Isten hatalmasabb, mint az ördög. Isten azt tesz a gonosszal, amit akar. Egyszerűen becsukja az alvilágba és nem jöhet ki, s addig nem árthat, mert a kulcs az Isten kezében van.

És minden helyzet megoldásának a kulcsa is az Ő mindenható kezében van. Isten nem tűnt el, nem szűnt meg, és nem az Ő háta mögött folyik, ami itt történik. Ő látja, hogy mit tesznek veletek. Ő szemmel tart és számon tart titeket. Sok mindent megenged a gonosznak, ennek megvan a maga oka és célja, de véget fog érni ez a vérengzés. Akkor ér véget, amikor Ő jónak látja. Bízzatok benne a nyomorúságok közepette is! A láthatatlanokra nézzetek, ne csak a láthatókra, mert a láthatatlan Isten irányít minden eseményt.

Ugyanaz a bizonyosság kellett, hogy megerősödjék a szenvedő keresztyénekben, amely bizonyosság a most idézett mondatból kicsendül. A múlt vasárnap énekeltük Bonhoeffer énekét, azt a szép bizonyságtételt. Ugyancsak ő mondta azt nem sokkal a kivégzése előtt, hogy "minden golyó, amit felém kilőnek, előbb Isten előtt megy el."

Ez nagyon tanulságos hitvallás, mert nem azt firtatja, hogy most az ördög bánt minket, vagy az Isten kísért. Nem az ellen tiltakozik, ami van, hanem tudja, hogy ő a börtönben, a kivégzésére várva is Isten kezében van. Isten pontosan tud arról, hogy mi történik most vele. Ő nem érti, miért, de Isten nem szokott tévedni. Bízzon Istenben. Nem Ő lövöldöz a vértanúkra. A gonoszok fogják az ő életét is kioltani, ha kioltják, de nem Isten tudta nélkül. Minden golyó, amit felém kilőnek, előbb Isten előtt megy el, és ez nekem elég ahhoz, hogy békességem legyen. Sok miértemre nincs válaszom, de Őnála megvan a válasz, és az Ő kezében vagyok élve is meg holtan is, mert az életet, amit nem tudnak elvenni tőlem a kivégzéssel sem, tőle kaptam.

Mindez a bizonyosság ott van azoknak a szívében, akik komolyan veszik azt, ami itt le van írva. Ez tehát az első célja ennek a résznek: bátorítsa a szenvedőket: Isten erősebb, mint a gonosz.

És amikor ma olyan korban élünk, ahol fokozódik a korszellem démonizálódása, az ember néha a fejét fogja és értetlenül tesz fel olyan kérdéseket, amikre nincs válasza: miért, meddig folyhat ez még, milyen mélyre lehet még zülleni és egymást zülleszteni, és az erőszak, embertelenség, Isten-nélküliség milyen méreteket ölthet még, akkor nekünk is jó arra gondolnunk: Isten hatalmasabb, mint az ördög. Egy ideig engedi randalírozni, pusztítani, rombolni, de a kulcs az Ő kezében van.

A Jelenések könyve ezzel kezdődött, hogy a dicsőséges Krisztus bejelenti: nálam vannak a halálnak és a pokolnak kulcsai.

b) Szintén bátorítás, biztatás, amit így olvastunk itt: a trónokon azok foglaltak helyet, akik nem engedték, hogy a fenevad bélyegét rájuk süssék. Akik mindvégig hűségesek maradtak Jézushoz. El van készítve számukra a jutalom és azt senki el nem veheti. Várja őket az elkészített hely az atyai házban. Akármikor fognak természetes halállal meghalni, vagy Jézusért kivégzik őket: a mennyben az a dicsőség várja őket, amit Jézus készített az övéinek.

Ez nem valami olcsó vigasz szenvedő keresztyéneknek: testvérek, bírjátok ki, tűrjetek, mert majd mi lesz a mennyben, - hanem aki ezt hiszi és érti, hogy miről van szó, annak valóságos tartást, kitartást, állhatatosságot ad itt a földi élet szenvedései között. Ebben benne van az a vigasztalás is: nagyon nehéz most a ti helyzetetek, de ne lehessen titeket se ígérgetéssel, se fenyegetéssel eltántorítani Jézustól. Ő is átment ennél sokkal nagyobb szenvedéseken, és vár titeket a dicsőségben. Érdemes állhatatosnak maradni hozzá. Csak úgy érdemes élni, hogy állhatatosak maradtok és kitartotok Őmellette, mert aki győz - és ismerjük a folytatást.

Ebben, hogy "aki győz", benne van az: lehet győzni. Lehetséges ilyen magunkfajta, egyszerű, mezei hívőknek is győzelmes keresztyén életet élni. A gonoszság túlerejével szemben is, a saját természetünk gyengeségével, a környezetünk lehúzó erejével, a szívünk meg-megingó erőtlenségével szemben is lehetséges kitartani Jézus mellett, mert Jézus megtartja az övéit, csak kapaszkodni kell belé, és akkor akármilyen vihar sem téphet el tőle.

Világosak a feltételek. Itt nem arról van szó, hogy a jó szándékú embereket várja a mennyei dicsőség. Vagy a vasárnapi templomos keresztyéneket várja Krisztus a dicsőségben. Itt arról van szó, hogy akik életre-halálra odaszánták magukat neki, akik elkötelezett, Őt vállaló, Őérte bármit vállalni kész keresztyének, azokat várja Ő a mennyei dicsőségben. Itt nekünk igényeseknek kell lennünk önmagunkkal szemben, a bibliai feltételeket kell komolyan vennünk.

c) A 6. versben ezt olvastuk: "Boldog, akinek része van az első feltámadásban: ezeken nincs hatalma a második halálnak."

Mi az első halál? Első halálnak nevezi a Biblia a biológiai halálunkat. Amikor megáll a szív és az orvos kiállítja a halotti bizonyítványt. Meghalt az illető. Ez az első halál. A második halál az, amikor a feltámadáskor nyilvánvaló lesz, hogy valaki Jézushoz tartozik vagy nem. Hogyan folytatódik az élete. Akik Jézusban nem hisznek, azoknak részük lesz a második halálban. Akkor derül ki a számukra, hogy visszavonhatatlanul és véglegesen kizárattak a Krisztussal való közösségből. Ez a második halál, a végleges és visszavonhatatlan kizáratás a Krisztussal való közösségből.

Mit mond erről a Biblia? Azt mondja maga Jézus Máriának és Mártának Betániában: Aki hisz énbennem, ha meghal is, él. (Jn 11,26). Vagyis aki Jézusban hisz, annak a számára az első halál sem jelent tragédiát. Mert az nem azt jelenti: megszűnt. Ez a földi életszakasz befejeződött, vége van mindannak, ami itt rossz volt, és kiteljesedik a számára mindaz, ami már itt is jó volt a Krisztussal való közösségben.

Aki Őbenne hisz, annak nem árt az első halál sem, és afölött nincs hatalma a második halálnak. Annak nem lesz második halála, mert nem kárhozik el. Aki nem hisz Őbenne, annak az első halál azért tragédia, mert lezárult a megváltozásnak, a megtérésnek a lehetősége, utána nem lehet változtatni, ez pedig rettenetes súllyal kiderül a feltámadáskor, amikor a második halál, vagyis a kárhozat sorsa lesz az ilyen emberé.

Ezért nagyon igaz ez a mondás: aki kétszer született, az csak egyszer hal meg, de aki csak egyszer született, az kétszer hal meg. Vagyis, aki megszületett egyszer, amikor az édesanyánk a világra hozott, és utána nem találkozik Jézussal, s nélküle hal meg, az meghal a biológiai halállal - első halál, és el kell foglalni a helyét a kárhozatban - második halál. Aki azonban kétszer született: egyszer, amikor az édesanyánk világra hozott, másodszor, amikor Jézussal találkozott, és Jézus megszületett a hitre jutáskor az életében, az csak egyszer hal meg, és az sem tragédia a számára.

Hadd kérdezzem most ilyen személyesen, nem személyeskedve: te hányszor születtél? Ahogy most itt vagyunk, elmondhatjuk-e csendes alázattal, de teljes bizonyossággal: legyen áldott Isten, hogy kétszer születhettem, hogy új életem van Krisztusban. Akkor nem kell félnünk az elsőtől, és nem kerül sor a második halálra. De aki még csak egyszer született, testileg, annak Jézus azt mondja, amit annak a nagyon vallásos, köztiszteletben álló embernek, Nikodémusnak mondott: szükséges újonnan születnetek. És akkor nincs hatalma a második halálnak.

d) Végül szeretném megemlíteni, ami szintén nehezen érthető kifejezés itt. "Amikor pedig eltelik az ezer esztendő, a Sátán elbocsáttatik börtönéből, és elmegy, hogy megtévessze a föld szélén lakó népeket..."

Kik ezek a föld szélén lakó népek? Említettük, hogy azok, akikhez nem jutott el Isten igéje, vagy akik kihúzódtak, elhúzódtak Isten igéjétől. Ezeket még mindig meg lehet téveszteni, be lehet szervezni. Ezek felett megpróbálja érvényesíteni hatalmát a gonosz. A föld szélén megmarad valami a hitetlenségből, és minden hitetlenségbe belekapaszkodhat még az ördög.

Mi a helyzet a mi életünk szélén, a mi hitéletünk szélén? Sokakat ismerek, akik nagyjából, általánosságban odaszánták az életüket Istennek. Akikről el is lehet mondani, ők is vallják, hogy Isten gyermekei lettek. De vajon nem maradt-e meg valami a régi természetből, amibe egy kritikus pillanatban belekapaszkodhat az ördög? A hívő életünk széle milyen állapotban van? Nem maradt-e meg a hirtelen haragra való hajlam, amire talán büszke is valaki, mert az apám is ilyen volt, meg a nagyapám is, nem hagyták annyiban. És könnyen elbuktatja az ördög, noha hívő ember.

Vagy vajon a nyelvünk egészen Isten Szentlelkének a fegyelme alatt van-e? Vagy pedig azonnal tudunk valami rosszat mondani mindenkiről. Egyből tudjuk a szentenciát, hogy neki mikor mit kellett volna tennie. Vagy egyszerűen csak felelőtlenül fecsegünk, és ezzel ártunk sokat másoknak. Nagy probléma ez hívők között is, itt a gyülekezetben is.

Vagy nem maradt-e valami maradványa a hiúságnak, ami miatt olyan sértődékenyek vagyunk? Akinek az egész élete Isten Szentlelkének az uralma alá került, azt nem lehet megsérteni semmivel. Lehet, hogy rosszul esik neki, fáj, amit mondanak, de biztos, hogy nem sértődik meg.

Vannak hívők, akiknek a gyomruk még mindig úr. Pál apostol írja a Timóteushoz írt levélben: Istenük az ő hasuk. Egyébként a tudománnyal rendben vannak, az ismereteik felett már nem úr az ördög. Már sok mindent tudnak a Bibliából, s mindennel egyetértenek. De vannak gyenge pontok az életünkben és a "föld széleit" még fellázíthatja az ördög Isten ellen.

Sokan most az úrasztalához készülünk. Jó lenne, ha itt most megkérdeznénk Istentől: Uram, milyen állapotban van az életemnek a széle? Az én hívő életem eldugott sarkaiban mi húzódik meg, ami könnyen kísérthető, ami miatt elbuktathat a gonosz? Szeretném, ha semmi ilyen nem maradna. Szeretném, ha meghallgatnád azt az imádságomat, ami az egyik szép reggeli énekünkben van: "Magamat egészen néked szentelem." Ez valósuljon meg, Uram!

Aki így kiált, az megtapasztalja azt, amit itt így ír le Biblia: tűz szállt le az égből. Az mennyei segítséget kap, és Isten továbbviszi a megszentelődés útján, és szabadítást élhet át. Hiszen, ha a múlt vasárnapi képre gondolunk, akkor nyugodtan mondhatjuk: ha a menyasszony innen a földről segítségért kiált, mennyei Vőlegényünk, a dicsőséges Krisztus hogyne hallaná azt meg, és hogyne segítene. Csak őszinte legyen a kiáltás.

Vigyük magunkkal legalább ezt a négy üzenetet, vagy egyet, azt, amelyiket Isten most a legszemélyesebbé tett a számunkra. Sose felejtsük el: Isten nagyobb, mint a gonosz és a gonoszság. Isten az ördög felett is Úr. Ne felejtsük el, hogy aki mindvégig kitart Jézus mellett, azt csodálatos jutalom várja a mennyben. És azt se felejtsük el, hogy ahhoz, hogy ne legyen hatalma felettünk a halálnak (se az elsőnek, se a másodiknak), kétszer kell születni. Kétszer lehet születni. Végül: vizsgáljuk meg ma, mi van az életünk szélein, kevésbé hangsúlyos, elrejtett helyein. Akarjuk-e őszintén, hogy az egész életünk Jézus Krisztus uralma alá kerüljön?


Imádkozzunk!

Köszönjük, Úr Jézus, hogy mindezzel nem mi vigasztaljuk magunkat, hanem te vigasztalsz minket. Köszönjük, hogy a te vigasztalásod mindig bátorítás, biztatás is. Köszönjük, hogy megtanítasz minket reménykedni sok csüggesztő körülmény között is.

Köszönjük, hogy mindezt nem a magunk erejéből kell megvalósítanunk. Áldunk azért, hogy minden örökkévaló ajándékot te készítettél el nekünk. Te fizetted meg az árát, tőled kaphatjuk meg azt ingyen, kegyelemből.

Bátoríts minket, hogy tartsuk a hitünk kezét és kérjük, várjuk, fogadjuk el tőled ajándékaidat. Még akkor is, ha sokszor azok próbatétel csomagolópapírjában érkeznek. A te kezedből, Urunk, mindent bizalommal és reménységgel akarunk fogadni.

Kérünk, segíts minket győzelemre a saját utálatos természetünkkel szemben is, és a bennünket körülvevő sokféle kísértéssel szemben is. Vigyél minket győzelemről győzelemre. Újítsd meg mindannyiunknak a veled való szövetségét. Vagy ha még e nélkül, egyedül élünk, hajolj közel hozzánk, támassz hitet a kétkedő szívünkben, hogy veled szövetségben, veled közösségben töltsük el a testben hátralevő időnket, és majd az örökkévalóságot is.

Köszönjük, hogy mindennél még többet is tudsz nekünk adni. Segíts most ebben a csendben folytatni az imádságot.

Ámen.