PASARÉTI PRÉDIKÁCIÓK

Pasarét, 2004. augusztus 22.
(vasárnap)

Varga Róbert


VIGASZTALÓDÓK ÉS GYÖTRŐDŐK


Alapige:Lk 16,19-31

"Volt egy gazdag ember, aki bíborba és patyolatba öltözött, és nap mint nap fényes lakomát rendezett. Volt egy Lázár nevű koldus is, aki ott feküdt a gazdag előtt, fekélyekkel tele, és azt kívánta, hogy bárcsak jóllakhatna a gazdag asztaláról lehulló morzsákkal; de csak a kutyák jöttek hozzá, és nyaldosták a sebeit. Történt pedig, hogy meghalt a koldus, és felvitték az angyalok Ábrahám kebelére. Meghalt a gazdag is, és eltemették. Amint ez a pokolban kínok között gyötrődve felemelte a tekintetét, látta távolról Ábrahámot és kebelén Lázárt. Ekkor felkiáltott: Atyám, Ábrahám, könyörülj rajtam, s küldd el Lázárt, hogy ujja hegyét mártsa vízbe, és hűsítse meg a nyelvemet, mert igen gyötrődöm e lángban. De Ábrahám így válaszolt: Fiam, jusson eszedbe, hogy te megkaptad javaidat életedben, éppúgy, mint Lázár a rosszat. Ő most itt vigasztalódik, te pedig gyötrődsz. Ezen felül még közöttünk és közöttetek nagy szakadék is tátong, hogy akik innen át akarnak menni hozzátok, ne mehessenek, se onnan ide ne jöhessen át senki. Ő pedig így szólt: Akkor arra kérlek, atyám, hogy küldd el őt apám házához; mert van öt testvérem, beszéljen a lelkükre, nehogy ők is ide kerüljenek a gyötrelem helyére. Ábrahám így válaszolt: Van Mózesük, és vannak prófétáik, hallgassanak azokra! De az erre ezt mondta: Nem úgy, atyám, Ábrahám, hanem ha a halottak közül megy valaki hozzájuk, akkor megtérnek. Ábrahám ezt felelte: Ha Mózesre és a prófétákra nem hallgattak, az sem győzi meg őket, ha valaki feltámad a halottak közül."


Imádkozzunk!

Istenünk, köszönjük azt, hogy nem ítélettel fogadsz most minket, hanem a te szereteteddel, irgalmaddal és kegyelmeddel. Ezért nincsen még végünk.

Köszönjük, hogy ma reggel is van szavad hozzánk. A töredékes, emberi beszéden keresztül a te Lelked által tudsz nekünk üzenetet adni. Egészen személyre szóló megbízást, feladatot, ha kell dorgálást, intést vagy éppen ítéletet. Kérünk téged arra, hogy nyisd meg a mi elménket és szívünket. Segíts, hogy ne vitatkozzunk veled, hanem alázatosan meghajtsuk a fejünket, s igent mondjunk a te szavadra.

Köszönjük, Urunk, hogy a te beszéded most sem tér vissza üresen, hanem azt cselekszi meg, ami a te jó, kedves és tökéletes akaratod. Segíts, hogy mi is azt akarjuk, amit te akarsz. Így áldd meg, kérünk, a mi igehallgatásunkat.

Úr Jézus, azt kérjük most tőled, hogy gerjessz világosságot a mi elménkbe, és indítsd a mi szívünket irántad való engedelmességre. Hadd vegyük komolyan mindazt, amit ma délelőttre elkészítettél a számunkra.

Ámen.


Igehirdetés

Sokan azt gondolják talán még a bibliaolvasók közül is, hogy Jézus példázatát hallottuk. Pedig ez nem így van. Amit itt olvastunk, az megtörtént eset volt. Jézus maga teszi világossá ezt, hiszen így kezdi: Volt egy gazdag ember, aki bíborba és patyolatba öltözött, és nap mint nap fényes lakomákat - ma így mondanánk, partikat - rendezett, és volt egy Lázár nevű koldus, aki ott feküdt a gazdag előtt fekélyes testtel. Vagyis Jézus két olyan emberről beszél, akik valaha éltek. A két ember földi életének egy részét mutatja be, s aztán beszél arról, hogy mi lett velük a földi életük vége után. Lehet, valaki most felsóhajt magában, igen, most jön az, amikor az egyház ellenzi az anyagi javak bőségét. Mivel ez a történet nem erről szól, ezért az igehirdetés sem erről fog szólni.

A gazdag emberről nem sokat tudunk. Még a nevét sem mondja meg nekünk Jézus. Azt mondja, hogy volt egy gazdag ember, nap mint nap, mert megtehette, pedig ez abban a korban sem volt általános, bíborba és patyolatba öltözött. Váltogatta a ruháit - így is lehetne mondani -, azon kívül fényes lakomákat rendezett rendszeresen. Pazarolhatott, mert még ha ezt is tette, akkor sem látta a vagyona végét, olyan sok pénze volt.

Többszörösen is vétett Isten törvénye ellen, mert Isten azt mondja, hogy hat napon át dolgozz, ő nem dolgozott, hanem csupán dolgoztatott. Akkor, amikor Isten megszentelt napja jött a szabbat, a hetedik nap, akkor pedig nagy mulatságokat rendezett, lakomával egybekötve.

Jézus ott mond mindig a legtöbbet, amikor valakiről vagy valamiről nem mond semmit sem. Személytelenül beszél erről a gazdag emberről. Manapság listák jelennek meg minden évben arról, hogy ki a leggazdagabb ember a világon, s ott olvashatjuk a neveket is. Úgy tűnik, Isten előtt más a mérce, s más a fontos. Ennek a gazdagnak a nevét nem olvassuk sehol. Még azon a listán sem, amelyik pedig a legfontosabb ezen a világon, az Élet könyvében sincs benne ennek a gazdagnak a neve.

Jézus tehát nem mondja meg a nevét, mert előtte ez az ember senki sem volt. Nem számított, nem volt lényeges. Az életvitele volt az istene, ezért az Élet könyvében nem volt benne a neve.

A koldusnak ismerjük a nevét. Megmondja Jézus. Lázárnak hívták. Ez azt jelenti, akin senki nem akart segíteni, vagy ezt a héber szójátékot, ami itt szerepel, lefordítva így is mondhatjuk: akin csak egyedül az Isten segít.

Így olvassuk, hogy ott volt nap mint nap a gazdag előtt, tehát látta a gazdag, majd később kiderül, hogy ennél több is volt ott. Szeretett volna egyszer legalább jóllakni a lakomákról lehulló morzsákkal, de azt mondja Jézus, hogy még morzsát sem adtak neki.

Sőt, a kutyák irgalmasabbak voltak hozzá, mint a gazdag. A kutyák legalább - most erről lehet kinek-kinek véleménye -, de legalább kinyalták a sebekből a gennyet, mert gennyes fekélyekkel volt borítva a teste. Irgalmasabbak voltak a kutyák ehhez az emberhez, mint a másik ember, a gazdag. Ugyanis olyan helyen feküdt ez a beteg ember, ahol nem lehetett kikerülni, a két kapu közötti átjáróban. Bement a gazdag a külső kapun a házába, ami általában mindig nyitva volt. Ott feküdt a folyosón ez az ember. Vagy ki kellett kerülnie, vagy ami még rosszabb, át kellett lépnie rajta, ha úgy feküdt, ahhoz, hogy ő és gazdag vendégei bemehessenek a lakomákra. Kikerülték és átléptek rajta nap mint nap. Mert amit az ember nem akar meglátni, azt nem fogja meglátni.

Nem az volt ennek az embernek a bűne, hogy gazdag volt. Ha valakinek jól megy a dolga, sok pénze van, jó körülmények között lakik, ez nem bűn. Az a kérdés, hogy hogyan jutott hozzá. De nem az a bűn a Biblia szerint, ha valaki gazdag, hanem az a bűn, ha valaki megtehetne valamit, de nem teszi meg. Aki tudna jót cselekedni, de nem teszi, bűne az annak - mondja a Szentírás.

Az sem volt bűn, hogy vendégeket hívott, lakomát rendezett, és jól érezték magukat. Ez nem bűn. A bűn az, hogy mulasztott abban, amit az Isten rábízott. Azt nem tette meg, amiről világosan látnia kellett, hogy speciálisan az ő feladata, Isten elé helyezte ezt az embert. Felelős volt tehát a gazdag, és felelőtlenné vált gazdagsága miatt.

Pontosan úgy, ahogyan Ádám is felelt Éváért az Édenkertben, és nem akadályozta meg Évát abban, hogy szakítson a gyümölcsből, ezért mind a ketten elbuktak. Hány ilyen családfő van, aki nem felelős a családjáért, aki nem vállalja fel a felelősséget, aki gyermek, és nem felnőtt férfi. Kibújik a felelősség alól. Inkább vállalja a "papucs" szerepet, azt, hogy valaki más vezet majd a családban, de ő nem hajlandó a nehézségeket, az igát a nyakába venni, és eltorzul az egész család.

Hányan nem felelősek a gyerekeikért, mert nem vállalják fel a gyerekek iránti felelősséget. Hányan inkább kimenekülnek egy házasságból egy másikba, ami a legtöbbször nem jobb - néha van kivétel -, azért, mert az elsőben nem vállalták fel a férfi a családfő vagy az asszony a szív felelősségét.

Van, akinek a tudás az istene, az a gazdagsága. A szakmai tudása, a nyelvtudása, a kézügyessége. Van, akinek a teste az istene. A tükör előtt tölti élete nagy részét. A Biblia meg azt mondja, hogy csalóka a báj, és múlandó a szépség. Jó ezt megjegyezni kinek-kinek.

A gazdag is tudhatta, hogy ott van a kapu előtt a Lázárja, de ő átlépte és megkerülte, mert nem akarta felvenni a felelősséget. Még csak azt sem mondhatta, hogy nem látom. Tele volt a teste fekélyekkel. Ott nyalták előtte a kutyák Lázár testét. De nem veszi észre, mert nem akarja meglátni. Ez a szándékos mulasztás volt a gazdag bűne.

A szív, amelyik figyel az Istenre, észreveszi Isten akaratát, felismeri, és meg is tudja azt cselekedni. Aki pedig önmagával van tele, s magával van elfoglalva, vagy valaki mással, az nem fogja észrevenni, hogy mit kér, mit kíván tőle Isten. Sok hívő ember is így él ám. Jár templomba, olvassa az igét, imádkozik, csak éppen a szíve hűlt ki, ezért nem veszi fel a felelősséget, nem veszi észre a feladatot, mert kihűlt a szíve Isten ügye iránt. Sok hívőnek is megkövéredett és meggazdagodott a szíve, ezért nem veszi észre a legnyilvánvalóbb küldetést, feladatot sem.

Hogyan folytatódik a történet? Megdöbbentő dologgal: helycserével. Meghalt Lázár - ezt olvassuk -, és az angyalok felvitték Ábrahámhoz. Meghalt a gazdag, és eltemették. Döbbenetes különbség már itt. Meghalt Lázár, s nem olvassuk, hogy eltemették. Nem lényeges. Felvitték az angyalok az Isten országába. Ábrahám kebele az ószövetségi gondolkodás szerint, teológia szerint ezt jelenti. Meghalt a gazdag, a névtelen, és eltemették. Biztosan sokan voltak a temetésén. A gazdag ember temetésére sokan elmennek. Sok hírességet, neves embert és gazdagot lehet látni. Gyönyörű ruhákat, mert az a lényeg egy temetésen, hogy az ember hogy öltözik fel, nyilvánvaló. Gyönyörű hintókat, lovakat, sok előkelőt. Talán a korabeli kőnyomatos is írt róla, hogy meghalt X Y, a leggazdagabbak közül való, a listáról a negyedik. Eltemetik a névtelen gazdagot.

Igen, így van ez, előbb utóbb mindenki meghal. S Lázár még itt is látszólag rosszabbul járt. Miért? Mert ő hal meg elsőnek. Ennyire nincs igazság a földön? Nem ez a szívtelen gazdag? Nem. A fekélyes, beteg Lázár hal meg elsőnek. Látszólag még itt is rosszabbul járt. Előbb halt meg, mint amaz.

Nos, innentől válik igazán érdekessé a történet. Ugyanis olyasmi történik, amire senki nem számított, ők ketten legkevésbé. Helycsere. Gazdag le, Lázár fel. Korábban nem így volt. A gazdag volt fönt, s Lázár volt lent. De az Isten országában igazság van. Az Isten országában rend van.

Lázár szó szerint az utca porában feküdt, most pedig ott van Isten színe előtt, Istennel. A gazdagot pedig csak úgy - így olvassuk - eltemették. Az, hogy ez a két ember máshol nyitotta ki a szemét, mint ahol becsukta, egyenes következménye annak, ahogyan éltek és gondolkodtak.

Nézzük először a gazdagot! Világossá teszi azt a Szentírás, hogy nagyon magasról nagyon nagyot lehet bukni. Ha csak az elmúlt napok eseményeit nézzük, mennyire igazságos az Isten, ugye? Nagyon magasról nagyon nagyot lehet bukni, mert az Isten malmai lassan őrölnek, és tessék elolvasni a 2002. június 2-ai igehirdetést, ami elhangzott két évvel ezelőtt. Nagyon magasról nagyon nagyot lehet bukni, mert az Isten igazságos.

Meghal a gazdag, és úgy ébred fel, hogy olyan körülmények között találta magát, olyan állapotban, amire korábban azt mondta, hogy nincs. Pokol nincs. Ezt csak az egyház meg a papok találták ki, hogy szegény embereket ijesztgessék az ördöggel meg a pokollal.

Amikor ocsúdott, akkor ijedt meg igazán. Ott volt, ahova soha nem vágyott, s amiről azt gondolta, hogy nem igaz a Szentírás tanítása. Pokol pedig nincs. Pedig semmi igazságtalanság nincsen abban, ami történt vele. Egyszerűen oda került, ahova a jegye szólt. Ahova a jegye szólt. Az Isten nélküli élet következménye a pokol. Oda szólt a jegye. Oda váltott jegyet. Oda is került. Mi ebben az igazságtalanság? Idelent pokoli módon élt, oda került, ami a saját hazája volt. Oda került, ahova a jegye szólt. Oda érkezett meg. Egész gazdag és bővölködő életét azért kapta, hogy elgondolkodjon az üdvösség és kárhozat kérdéséről. Mi is ezért kapjuk. Ő nem gondolkodott. Ruhákat cserélt és mulatozott.

Azt mondja Isten igéje, hogy életében megkapta a javait, most a halála után is azt kapta, ami élete alapján járt neki. Egyszerűen azért, mert az Istennél rend van. Ebben a világban nincs, sőt egyre nagyobb a rendetlenség. A gonoszt jónak mondják, és a jót gonosznak, s az a menő, aki ezt mondja, s aki így él.

Jézus itt nem egy ország politikai életéről beszél. Nem egy üzem dolgozóinak a lustaságáról vagy szorgalmáról. A politikában azt tesznek látszólag, amit akarnak, de ott is megvan a vetésnek az aratása, minden döntésnek a következménye. Egyszerűen azért, mert Istennél rend van. Kimondja a Szentírás világosan, Jézusé az ország, a hatalom és a dicsőség. Az ország is, a hatalom is és a dicsőség is. Időnként még ebben a földi életben is bekövetkezik az, amit Isten igazságosságának hívnak.

Nézzük csak meg, hogy mennyire így van sokszor az életben is! Nem csúfoltatik meg az Isten. Amit vetünk, azt aratjuk, mert az Isten nem igazságtalan. Azért, mert a gazdag éveken, évtizedeken át tehette azt, amit jónak látott, megvolt rá a hatalma, pénze, szolgái. Ez nem azt jelenti - olyan világosan kiderül ebből -, hogy tényleg azt csinált, amit akart, hogy annak nincsen következménye. Meghalt, és eltemették. Lehet, hogy két jeruzsálemi pap is temette. A család nagy stólát fizetett a templomnak. Szép temetés lehetett. Talán még az egyházi kórus is énekelt. Mindent úgy tettek, ahogy ezt egy gazdag ember halálakor illik tenni.

Aztán jött az ébredés ott, ahol talán senki sem szeretne közülünk felébredni. A pokolba került, mert elmulasztotta az Istennek való engedelmességet. Nem szerette Istent, nem szerette Lázárt, csak a pénzt szerette, de nem ezért kárhozott el, hanem azért, mert nem engedelmeskedett Isten szavának.

Jézus azt mondja ezzel a történettel, hogy a pokolban is van látás. A pokolban is van látás. Felnyitja a szemeit a gazdag, körülnéz, és megdöbben. Oda kerültem, ahova nem akartam. Akkor is, hogyha valaki ezt nem hiszi el, vagy idelent nem gondolja komolyan. Akkor is így van. Még azt is látja a gazdag, hogy hol van Lázár. Az Isten színe előtt, Ábrahám kebelén.

Hány olimpikon keserűséggel a szívében nézi, ahogy más átveszi az aranyérmet. Neki pedig esetleg az ötödik vagy huszadik hely jutott. Az sem rossz, de az az első mégis csak más.

Nézi a gazdag Lázárt, aki oda került Isten színe elé, ő pedig gyötrődik a lángban.

Jézus azt mondja, hogy a két állapot között a szakadék áthidalhatatlan. Ez a szakadék itt, most már létezik a hívők, és Istenben nem hívők között. Egy különbség van a mostani állapot között, meg az ottani állapot között. Ott ezen nem lehet változtatni. Itt, most még igen. Ezt hívja a Biblia kegyelmi időnek. Itt még lehet átkerülni az Isten nélküli állapotból az Isten-hívő állapotba. Ott már nem. Azt mondja Jézus, hogy nagy a közbevettetés. Nem lehet átkerülni föntről lefelé, és lentről fölfelé. Onnan nem mehetnek le - mondja itt Jézus a történetben -, hogy segítsenek a gazdagnak, s a gazdag nem mehet át, és nem is kaphat segítséget, hogy változtasson a sorsán.

Olyan nagy a közbevettetés, hogy itt nincs segítség. Vagyis itt a földön dől el minden kérdésben az, hova kerülünk. Itt lehet változtatni, odaát nem. Odaát későn ébredt rá a gazdag a felelősségére. Van még öt testvérem. Miért, amikor itt volt lent, nem voltak testvérei? Érdekes módon ott egyből megismeri Lázárt. Itt átlépett rajta. Ott Lázárt kéri, hogy segítsen rajta. Itt miért nem ismerte meg? Ott feküdt nap mint nap a kapujában, átlépett rajta és kikerülte. Küldd el Lázárt - mondja Ábrahámnak a gazdag -, hátha az öt testvérem megtér. Érdekes módon a pokolban még a megtérés szót is ismeri. A földön nem akart róla hallani, és nem tudott róla semmit sem.

Ott kiderül, ahol felébredt, hogy minden igaz, amit a Szentírás tanít. De ennek az ismeretnek és felismerésnek ott már a számára semmi haszna nincs. Mert Isten igazságos. Idelent bármit megtehet az ember, vagy majdnem bármit. Börtönviselt bankár megveheti a fél Rózsadombot. Van rá pénze meg lehetősége is - úgy tűnik. Ebben az országban mindent meg lehet csinálni. Az Isten azonban igazságos. Meghalnak a gazdagok, és vagyonukat más örökli.

Az Isten előtt felelni kell a gazdagnak is, és felelnünk kell nekünk is: nekem is, meg neked is. El kell számolnunk az életünkkel, mert az Isten igazságos Isten, s ebből a történetből is kiderül: látja a földi életünket, s azt is tudja, hogy ki most éppen merre felé tart.

A gazdag istentelen élete miatt kárhozott el, jutott a gyötrelem helyére, s ez a történet arról is tanít, hogy a kárhozatban megértette ez a gazdag ember, hogy a pénze nem ér semmit. A pénze nem ér semmit sem. Az összeköttetések sem működnek. Sem az elvtársi, sem a bajtársi, sem a testvéri összeköttetések nem működnek, mert a halállal minden ilyesminek vége szakad. Lezárja Isten. Vagy föl, vagy le, és ez idelent dőlhet csak el. Odaát semmiképpen nem.

A következő, ami kiderül, hogy a halál utánról nincs üzenet. Lát az ember, de nincs üzenet. Sokan azt mondják, hogy dehogynem. Nem régen voltam egy halottidézőnél, és a szellem megmondta ezt, meg ezt, meg ezt. Itt a Szentírás azt mondja, hogy nincs üzenet. Még ha valaki úgy gondolja, hogy kap is ilyen módon üzenetet. Saul a halottidézőnél - tessék elolvasni - az ördög jelenik meg. Nem üzenetet kap. A halálon túlról Istentől nincsen üzenet, csak az ördögtől lehet. Minden ördögi praktika mást mond, de a Szentírás azt mondja, onnan nincs üzenet. Isten igéje igazat mond.

A gazdag odaátról nem segíthet az öt testvérén. Itt mással volt elfoglalva. Itt nem tette meg. Odaátról nem teheti meg. És Lázár? Nem olvasunk semmit a temetéséről. Valószínű ugyanabban a rongyos ruhában temették el, amiben élt. Még csak nem is kapott segítséget. Imádkozó hívő ember volt. Maradtak a fekélyei, maradt a nyomorúsága, s ráadásul még előbb is hal meg, mint a gazdag. Milyen igazságtalan az élet? De mégis csak azt olvassuk róla, hogy Isten színe elé kerül. Vagyis a gazdag is, Lázár is kikerül a tér és idő dimenziójából. Ott nincs többé odafent és odalent, hol és mikor. Nincsenek ilyen dimenziók.

A Róma 14, 17-ben azt olvassuk: "Az Isten országa nem evés és ivás, hanem igazság, békesség és Szentlélek általi öröm." Többé már nem a tér és idő hálója veszi körül az embert, hanem az Isten dimenziója. Nem is tudjuk pontosan, hogy ez mit jelent.

Meghalt a gazdag, és eltemették. Kettévált az út. Meghalt Lázár, s felvitték az angyalok Isten színe elé. Lázár személyisége, lénye, mindaz, ami ő volt, Istenhez került. Megkapta mindazt, amit Isten ígér az Őt szeretőknek. Mindkettőjük számára valami nagyon fontos dolog derült ki. A gazdag számára kiderült: igaz, amit nem hitt. Lázár megerősödött: igaz, amit idelent hitt. Igaz, amit nem hitt, kiderült a gazdag számára, s Lázár számára is kiderült még inkább valósággá lett, színről színre látta, igaz, amiben itt reménykedett, igaz, akiben itt hitt.

Lázár Istennnel együtt átlép a másik dimenzióba - figyeljük csak meg. Idelent Istennel. Meghal, semmi mást nem olvasunk, csak azt, hogy viteték az angyaloktól Isten színe elé. Nincs vég. Nincs vég, folytatás van. Ott azt olvassuk, hogy meghalt, és eltemették. És jön a folytatás lefelé. Lázár meghalt, temetésről nem beszél Jézus, nem lényeges. Teljesen mindegy, hogy díszes temetése volt Lázárnak, biztos, hogy nem, vagy egy tömegsírba tették be a fekélyes testét. Nem beszél róla. Nem érdekes. A hívő ember számára folytatódik Istennel minden tovább.

De ami aztán jött, az kiderül, és az nyilvánvalóvá vált, hogy igaz, amit hitt. Azért nem beszél Jézus Lázár temetéséről, mert Lázár hazaérkezett. Nincs miről beszélni.

Olyan jó lenne azt végiggondolni, hogy mi elhisszük-e azt, amit a Szentírás tanít? Minden szavát, az elsőtől az utolsóig. És itt hiába könyörög a gazdag. Ezt olvassuk, hogy felemelte a szemeit a pokolban. A pokolban hiába imádkozik az ember. Nem fogja senki meghallgatni. Felemelte a szemét, könyörgött magáért, a testvéréért. Miért nem tette meg, amikor itt volt a földön? Imádkozhatott volna, ahogy mi is. Tesszük vagy nem tesszük? Ott már hiába imádkozik. A pokolból jövő imádságokat Isten nem hallgatja meg. Vitatkozik Ábrahámmal is, hogy nem úgy, hanem úgy. Még ott is vitázik. De mindennek vége van. Az imádságnak nincsen eredménye, következménye, s nincs változás sem.

Lázár a vigasztalan földi létből az Isten vigasztalásába érkezik. Hogyan lehet ide eljutni? Megmondja Jézus. Itt világosan megmondja. A történet végén azt mondja a gazdagnak. Van Mózesük a testvéreidnek. Van Szentírás, vannak próféták, hallgassák azokat. Ha azokat nem veszik komolyan, az sem fogja meggyőzni őket, ha egy halott odamenne hozzájuk, s bizonyságot tenne a pokolról és a mennyről. Kész. Van Szentírás, tessék olvasni. Van igehirdetés, tessék hallgatni. Lehetséges hinni. Kérd el a hit ajándékát Istentől, vagy kérd el a hited megerősítését. Nem segít még az sem, ha egy halott megjelenne.

A keresztyén misszió lényege végső soron is a következő: egyik koldus elmondja a másiknak, hogy hol van az az ajtó, amelyik a mennybe vezet. Hol lehet Istentől igét, kenyeret kapni. Ez a misszió lényege. Ezt kell megtenni idelent. Egyszerűen azért, hogy ne ott ébredjünk fel, ahol nem szeretnénk, ahol a gazdag felébredt.

Jézus itt a földön áthidalta az áthidalhatatlant. Amikor odafeszítették ég és föld közé a Golgotán, akkor híddá vált az Istentől elszakadt ember és Isten között. Itt, most bárki átmehet, aki hisz, megtartatik. Most még bemehetünk Isten csodálatos országába.

A Jelenések könyvében azt mondja Jézus: "Nálam vannak a halálnak és a pokolnak a kulcsai." A kulcs a kezében van. Ő az ajtó Isten országába. Aki nem ezen megy be, az nem fog vele találkozni.

A Jelenések könyvének 20. fejezetében a következőt olvassuk: "És láttam egy nagy fehér trónust, és a rajta ülőt. Színe előtt eltűnt a föld és az ég. És nem maradt számukra hely. És láttam, hogy a halottak, nagyok és kicsinyek, felnőttek és gyermekek a trónus előtt állnak, és könyvek nyittatnak ki. Még egy könyv nyittatott ki, az Élet könyve. És a halottak a könyvbe írottak alapján ítéltettek meg cselekedeteik szerint. A tenger kiadta a benne lévő holtakat, a halál és a pokol is kiadták a náluk lévő holtakat." Tehát a gazdag sem maradt ott végleg, ahol volt. "És megítéltetett mindenki cselekedetei szerint. S a halál és a pokol belevettetett a tűz tavába. Ez a második halál, a tűz tava. Ha valakit nem találtak beírva az Élet könyvébe, azt a tűz tavába vetették."

Vannak Lázárjaink, akik koldulnak. Nem feltétlenül fekszenek az ajtónk előtt, de kérik a szeretetünket, ha nincs bennünk, üresek vagyunk. Kérik a megértésünket, egy simogatást, egy jó szót, lehet néha pénzt vagy ételt, ez is előfordulhat. Mi a helyzet a mi mulasztásos bűneinkkel? Mi a mi legnagyobb gazdagságunk? Ki van az első helyen? Hova kerülünk, ha befejezzük ezt a földi létet? Lázár neve azt jelenti: akin csak az Isten segíthet. Mi a mi nevünk? Van nevünk? Vagy mi is névtelen senkik vagyunk Isten színe előtt? Az a neved: "Akin csak az Isten segíthet?" Az a neved, akin az Isten segített Jézusban?

Mi lesz velünk, ha a Szentírás minden szava igaz az elsőtől az utolsóig?


Imádkozzunk!

Köszönjük Istenünk, hogy te igazságos Isten vagy, s a dolgok végén minden szál a te kezedben fut össze. Köszönjük a mai intést, dorgálást, bátorítást, vigasztalást. Köszönjük, hogy itt, most még a földön felemelhetjük a mi szemünket hozzád. Könyöröghetünk saját magunkért, könyöröghetünk másokért.

Köszönjük, hogy hozzád fordulhatunk, Jézus Krisztus, aki egyedüli közbenjáró vagy Isten és ember között. Köszönjük, hogy te kifizetted a bűn árát ott a Golgotán. Köszönjük, hogy te tudsz egyedül tiszta szívet teremteni bennünk, hogy többé ne vádoljanak a mulasztásos bűneink és az egyéb vétkeink sem.

Tisztíts meg minket, Urunk, és tiszták leszünk a te véred által.

Ámen.