Jézus azt mondta a samáriai nőnek: „Adj innom!” (Jn 4,7). Hányan csak saját szomjúságuk csillapításáért tapadnak rá Jézus Krisztusra, holott nekünk kellene Őt megelégítenünk. Ki kéne öntsük az életünket, a végsőkig odaszántan kellene neki adnunk teljes lényünket, nem pedig a magunk megelégítéséért közeledni Hozzá. „Lesztek nekem tanúim” - (Csel 1,8) - ez szeplőtelen, meg nem alkuvó és féktelenül az Úr Jézusnak odaszentelt életet jelent, amely megelégíti Őt, bárhova állít is minket.

Őrizkedj mindentől, ami Jézus Krisztus iránti hűségeddel vetekedik. Jézus Krisztus iránti odaadásunk legerősebb vetélytársa az érte végzett szolgálat. Könnyebb szolgálni, mint az utolsó cseppig kiönteni életünket neki. Isten hívásának célja, hogy Őt megelégítsük, nem pedig az, hogy tegyünk valamit érte. Nem arra küld el, hogy harcoljunk érte, hanem hogy Ő felhasználhasson minket az Ő harcaiban. Vajon, nem inkább a szolgálatnak szenteltük oda magunkat, mint magának Jézus Krisztusnak?